Az idő régóta fontos szerepet játszik az emberiség történetében. Az egyik legrégebbi időmérő eszköz a zsebóra és az útióra, melyekkel a BÁV aukcióin gyakran lehet találkozni. Ezek a tételek mind a mai napig kifogástalan állapotban vannak, tökéletesen működnek, gyakran aranyból vagy valamilyen nemesfémből készültek, ezért többet érnek, mint elsőre gondolnánk.
A zsebórák elődjének a reneszánsz függőóra tekinthető. Ezek később azonban sokat fejlődtek és 1820 körül megjelentek a biedermeier zsebórák már nemes alapanyagból, igazi műgonddal készült tartós terméknek számítottak. Ekkora már a méretük és a formájuk is lehetővé tette, hogy zsebben hordják őket. Az órákban gyakran találunk muzsikáló és ütő szerkezeteket, noha ez nem a kor találmánya. Ez az óratípus már alkalmas volt nagyüzemi gyártásra. Az óratokokat véséssel és színes zománccal díszítették.
Ma már, az okosórák korában, ugyan teljesen természetesnek vesszük, hogy rosszabb fényviszonyok között is látjuk a pontos időt, ám nem mindig volt ez így. Éppen ezért az 1830-as évek Franciaországában, Lajos Fülöp udvari körében minden bizonnyal népszerűek voltak azok az arany zsebórák, melyek még az éjszakai utazás során, a hintóban is megmondták, hogy mennyi az idő.
Ebben pedig egy, akkoriban igen hasznos vívmánynak minősülő szerkezet sietett az utazók segítségére, mely egy gombnyomásra leütötte az épp aktuális időt. A BÁV árverésén szerepel egy olyan antik zsebóra, mely minden órában automatikusan zenével jelezte az idő múlását. A 1,5 millió forintos kikiáltási árral listázott darabot pedig olyan kifogástalan állapotban sikerült megőrizni, hogy ma is tökéletesen működik.
Az árverésen licitálni lehet erre az antik, ezüst negyedütős zsebórára is, mely applikált vésett arany díszítéssel és kulcs felhúzású figurális negyedütős szerkezettel rendelkezik. A harangot két jacquemart figura üti le, mellyel segít gazdájának abban, hogy akár az éjszakai sötétben is megtudja mennyi az idő. A szerkezet mind a mai napig hibátlanul működik, kikiáltási ára a BÁV 81. Művészeti aukcióján 700 ezer forint.
Természetesen az órák nemcsak az urak kiváltsága volt. 1800 körül újból divatba jött a női viselet részeként a hosszú láncon hordható, nyakba akasztható apró óra. 1820 körül még gyakori a bogár, gitár, gyümölcs alakú óratokba épített női függő is, mely még mindig orsógátszerkezettel rendelkezett. Ez az arany, nyitott óratok két sorban gyöngy díszítéssel, fehér zománcozott számlappal rendelkezik.
A tok és függő vésett alapon kék lüszter zománcból készült és briliánsok díszítik. Erre a női ékszerkülönlegességre is május 23-án lehet licitálni, kikiáltási ára 340 ezer forint.
Ha már női elegancia, akkor érdemes szót ejteni a többi báli kellékről is, mely a jelenkor színes és üde színfoltját adják, a letűnt időket megidézve.
A lorgnon egy olyan szemüveg, amelynek nincsenek fülei, hanem csak egy orra helyezhető kerettel rendelkezik. Általában a távollátók használják, hogy segítse őket az olvasásban vagy más közeli tevékenységekben. A lorgnonok először az 1700-as években jelentek meg, és az idősebb emberek, akiknek nehéz volt a közelre fókuszálni, használták őket.
A lorgnonokat később a divat is átvette, és egyes modellekben karokat is kialakítottak a könnyebb használat érdekében. A 81. Művészeti aukción megjelenő lorgnon egy olyan elegáns darab, mellyel az úri hölgyek annak idején a bálban a táncrendet is le tudták olvasni. Kikiáltási ára 400 ezer forint.
A női szipka, amit dohányzáshoz használtak, a 19. században és a 20. század elején volt divatos. A szipkák általában apró, cső alakú tárgyak voltak, amelyeket a hölgyek a kezükben tartottak. A női szipka egyben társadalmi státuszszimbólum is volt, és általában gazdag hölgyek és arisztokraták használták. Az első darabok főként ezüstből vagy aranyból készültek, és díszes mintákkal voltak ellátva. A BÁV árverésén most egy 1920 körüli időszakból származó bécsi arany női szipka kerül kalapács alá, 160 ezer forint kikiáltási áron.
Az esztétikát és az ízlést semmi sem múlja felül. Ezt az összes műtárgybefektetéssel kapcsolatos felmérés is alátámasztja. Mindenki elsősorban a szerint választ, ami közel áll hozzá. Például ha valaki nagyon szereti az ékszereket, akkor minden bizonnyal megakad a szeme ezen a különleges és egyedi ékszertartó szekrényen, ahol nemcsak megfelelő módon tárolhatja kiegészítőit, hanem még a lakás esztétikájához is hozzá tesz.
Az árverésen szerepel ez a szögletes lábakon álló, architektonikus felépítésű, feketére pácolt faragott fa szekrény is. Négy fiókjának előlapján, ajtajain és oldalain zománccal festett mitológiai jelenetekkel, megjelenik "a szerelem apoteózisa": szerelmi eskü, vak szerelem, a szerelem különböző fázisai és tanításai. Hátoldalán Európa dicsőítése és elrablása látható. A 19. században készült Németországban, induló ára 1,6 millió forint.
A BÁV idén ünnepli alapításának 250 éves évfordulóját, de az első művészeti aukció 1920. október 8-án volt, amit a BÁV jogelődje, az Állami Árverési Csarnok rendezett, a világháborút követően kifejezetten értékmentő célzattal. A cég küldetése azóta is változatlan és a több mint 100 évre visszanyúló aukciós történelme során számos történelmi jelentőségű tétel megfordult. Így például 2020-ban a koronázási palást egy darabja, melyet védetté nyilvánítottak és végül a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került.
Az idei aukció egyik legérdekesebb darabja egy 1609-ben készült jó állapotú, eredeti Rhédey adománylevél, melyet annak idejen Illésházy István nádor állított ki az ősi nemzetségekig visszavezethető régi, magyar család utódainak. Ugyanígy figyelemre méltó darab az a 8 darab ezüst dísztárgy, mely a Tisza család hagyatékából származik.
A BÁV 2023-ban készült Műtárgybefektetési indexe minden eddigi eredményt túlszárnyalva rekord eredményt ért el, és a megkérdezettek 80 százaléka szerint jó választás a műtárgybefektetés, mert az inflációval arányos vagy akár azt meghaladó hozamot is realizálhat. A műtárgyvásárlás iránt nyitottak körében pedig változatlanul a festmények állnak az első helyen. Az ügyféligénynek megfelelően a soron következő BÁV aukción közel 200 festmény kerül aukcionálásra, melyek között a klasszikus és a modern alkotók egyaránt képviseltetik magukat.
A tételek között korban a rangidős a BÁV történetével egyidős festmény, mely a cég alapítóját, Mária Teréziát ábrázolja és 1760 körül készült. Az ismeretlen szerző művére 650 ezer forintért lehet majd licitálni május 24-én.
Ugyan egy kicsit később született, de történelmi szempontból még így sem nevezhető mainak Zichy Mihály Correggio halála című alkotása, melyet a művész az 1880-as években festett.
Ez a Zichy alkotás egy bőrkötésű mappa részét képezi, mely elsősorban irodalmi ihletésű alkotásokat rejtett. A mappa egyes jeleneteinek kiválasztását és megragadását azonban nemcsak az irodalmi művekből felröppenő képzelet, hanem Zichy életének meghatározó élményei is befolyásolták. Különösen igaz ez arra a három lapra, melyek Michelangelo, Raffaello, valamint Correggio életének egy-egy jelenetét felvillantva a művészet sorskérdéseivel foglalkoznak.