KÖSZÖNTŐ

Kedves Látogató! Üdvözlünk weboldalunkon és nagy örömünkre szolgál, hogy itt vagy velünk és érdeklődsz irántunk. Ezt az oldalt azért hoztuk létre, hogy bemutassuk Magyarország legrégebbi, jogfolytonosan működő cégének múltját, jelenét és jövőjét! Reméljük sok érdekességet találsz majd oldalunkon! Minden születésnap fontos esemény, így vagyunk ezzel mi is. A BÁV idén ünnepli fennállásának 250. évfordulóját, kimondani is sok, hát még megélni. 1773 óta a cég jogfolytonosan működik, megújul és a korral együtt fejlődik, változik, bővül.

A BÁV jogelődjének alapító okiratát még nem más, mint maga Mária Terézia írta alá.

Bár 250 évvel ezelőtt alapvetően zálogházként hozta létre Őfelsége, azonban mára már nemcsak pénzügyi szolgáltatóként létezik, hanem a hazai műtárgykereskedelem megkerülhetetlen szereplője, izgalmas aukciók szervezője, ékszer- és órakereskedő, valamint az arany egyik legkiválóbb ismerője.

Missziója gyakorlatilag 250 éve nem változott, értéket őrizni és teremteni. Legyen szó az emberek anyagi biztonságáról vagy a hazai kulturális kincsek gyarapításáról, a BÁV szakértelme szilárd bástyaként áll a történelem sokszínű forgatagában.

Az idei évben két nagy eseményen keresztül szeretnénk méltón megünnepelni ezt az évfordulót, de aki követ bennünket a social oldalainkon is az év közben számos meglepetéssel találkozhat még.

A cég a kezdetektől fogva a magyar zálogpiac vezető szereplője, ugyanakkor első helyen áll a műkereskedelem ékszer-, ezüst-, arany- és műtárgyszegmenseiben is.

Tevékenységét egyszerre jellemzi a tradíciókhoz való ragaszkodás és a folyamatos megújulásra törekvés, biztosítva a dinamikus fejlődést, és a modern kereskedelmi-pénzügyi világhoz való szoros kötődést. Profilja hű maradt hagyományaihoz, ugyanakkor sokszínű kínálatát és szolgáltatásait, a piac és a mindenkori vásárlói szokások változásának megfelelően, rugalmasan alakítja. A BÁV szellemiségére jellemző, hogy tevékenységét sohasem pusztán üzleti ügynek tekintette. Az első, 1920-ban megrendezésre került művészeti árveréstől a mai napig fontos szerepet kap a cég életében a képzőművészek támogatása, és a műtárgyak védelme.

A cég a kezdetektől fogva a magyar zálogpiac vezető szereplője, ugyanakkor első helyen áll a műkereskedelem ékszer-, ezüst-, arany- és műtárgyszegmenseiben is.

Tevékenységét egyszerre jellemzi a tradíciókhoz való ragaszkodás és a folyamatos megújulásra törekvés, biztosítva a dinamikus fejlődést, és a modern kereskedelmi-pénzügyi világhoz való szoros kötődést. Profilja hű maradt hagyományaihoz, ugyanakkor sokszínű kínálatát és szolgáltatásait, a piac és a mindenkori vásárlói szokások változásának megfelelően, rugalmasan alakítja. A BÁV szellemiségére jellemző, hogy tevékenységét sohasem pusztán üzleti ügynek tekintette. Az első, 1920-ban megrendezésre került művészeti árveréstől a mai napig fontos szerepet kap a cég életében a képzőművészek támogatása, és a műtárgyak védelme.

Fordulópontok a cég történetében

 

1773: Első Magyar Királyi Zálogház (Pozsony): Társaságunk jogelődje a bécsi mintára Pozsonyban szerveződött első magyar királyi zálogház, melynek latin nyelvű kiváltságlevelét 1773. augusztus 23-án Mária Terézia látta el kézjegyével.

1787: Magyar Királyi Zálogház (Buda): Az infláció, a lelassult kereskedelem, és a forgalom visszaesése miatt a zálogház székhelyét 1787-ben Pozsonyból Budára, a Vízivárosba helyezték.

1802: Királyi Belvárosi Zálogház (Pest): Pest erősödésével – 1802. február 10. és április 21. között – a zálogház székhelyét újra átköltöztették a mai Királyi Pál és Szerb utca sarkán álló, valamikori klarissza zárda épületébe.

1903: Központi székház építése (Kinizsi utca): Szükségessé vált egy olyan központi komplexum létrehozása, amely már a kor technikai színvonalának megfelelő ügyfélforgalmi- és tárolási helyiségekkel, árverési csarnokkal is fel van szerelve. Ennek eredményeképpen 1903-ra felépült a Központi Zálogház nem messze a Belvárostól, a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán.

1919: Magyar Állami Zálogházak: A Tanácsköztársaság győzelme után az intézmény „Magyar Állami Zálogházak” néven a Szociális Termelés Népbiztossága fennhatósága alá került.

1920: Állami Árverési Csarnok: Az Árverési Csarnok 1920. február 17-én kezdte meg működését. Létrehozásának elsődleges célja az aukciók helyszínének biztosítása volt, melyeket kezdetben Vagyonmentő Vásárok-nak hívtak. Emellett a zálogház napi árveréseket is bonyolított ugyanitt. Másik oka a csarnok létrehozásának az volt, hogy kiállítási termeiben a közönség megismerhette a hazai ipar termékeit és művészeti alkotásait. (Az iparművészek itt értékesíthették alkotásaikat.)

A sikeres árverések láttán a zálogházak igazgatósága művészeti aukciók megtartását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál, amire megkapta az engedélyt. Az első árverésen Horthy Miklós kormányzó is részt vett. 1922. október 1-én az Állami Beraktározási Vállalat beolvad a Magyar Állami Zálogházakba.

1920. október 8.: Az első művészeti aukció.

1924: Magyar Királyi Postatakarékpénztár: A Magyar Állami Zálogházak és a Postatakarékpénztár 1924. július 1-vel egyesült. 1946. augusztus 1-től – a forint bevezetésekor – kezdődött újra az üzleti forgalom, új szellemmel, új kamatpolitikával és átmenetileg mérsékelt kölcsönfolyósítással.

1948: Állami Zálogház és Árverési Csarnok Nemzeti Vállalat: 1948. szeptember 1-én a zálogtevékenység elvált a Postatakarékpénztártól és mint új vállalat, „Állami Zálogház és Árverési Csarnok” néven kezdte meg önálló működését. A vállalat profilja 1948. novemberében kibővült az „ingóságok bizományi értékesítésével”.

1951: Bizományi Áruház Vállalat: Az állami vállalat tevékenységi köre jóval szélesebb volt, mint más kiskereskedelmi vállalatoké: elvben szinte minden cikk megvásárlására, bizományba vételére és értékesítésére kiterjedt.

1991: Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.: A rendszerváltást követően a vállalat részvénytársasággá alakult, majd 1992-ben a tulajdonosok 200 millió forint jegyzett tőkeemelést hajtottak végre.

1997: BÁV részvények bevezetése a tőzsdére: A BÁV Rt. részvények nyilvános forgalomba-hozatalára 1997. szeptember 29-től október 10-ig került sor. 1997. december 4-én két millió darab 1.000 forintos névértékű, névre szóló törzsrészvény került bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére.

1998: BÁV Zálog Pénzügyi és Szolgáltató Rt. alapítása: A pénzügyi vállalkozás 100%-ban a BÁV Rt. tulajdona, a záloghitelezési tevékenységet közvetítőként a BÁV Rt. végzi.

2001: A társaság zártkörű részvénytársasággá alakul: A részvények kivezetésre kerülnek a tőzsdéről. Tudatos profiltisztítás után a cég jelenleg három üzletággal rendelkezik: záloghitelezés, kereskedelem, mely utóbbi festmények, bútorok, szőnyegek, műtárgyak, illetve arany-ezüst ékszerek vásárlása, bolti értékesítése és aukcionálása mellett a BÁV által forgalomba hozott aranytömbök értékesítésével foglalkozik továbbá Becsüs Akadémia.

Kereskedelem:

2007: BÁV Aukciósház megnyitása – Budapest, Bécsi utca 1. A 2007 májusában megnyitott BÁV Aukciósház a magyar műtárgypiacon egyedülálló módon egyesíti magában az árverezőház, a műtárgybolt és a galéria funkcióit. A műkereskedelmi tevékenységek hatékony összehangolásával az Aukciósház igazi multifunkcionális kereskedelmi központtá vált.

2022: BÁV ART Aukciósház és Galéria megnyitása - Budapest, Szent István körút 3. A műkereskedelmi negyedként is ismert Falk Miksa utca és körút sarkán, 70 évig Szent István Antikvitásként működő üzletet fél milliárd forintos beruházással egy év alatt újították fel. A 800 m2-es, 3 szintes modern aukciósház transzparens portálkialakításával, a letisztult belsőépítészeti designnal, a legmodernebb fény-, hang- és biztonságtechnikával, valamint az egyedileg kialakított berendezéssel a BÁV megújulásának jelképe is egyben. Az üzletben a felvevőpont mellett külön óra- és ékszergalériát, valamint kiállítások, árverések és nagyobb események befogadására is alkalmas rendezvénytermet is kialakítottak. 

A BÁV üzletágai

 

Kereskedelem

A BÁV műkereskedelmi tevékenysége során fontos küldetésének tartja, hogy a sok évtized alatt felhalmozott szakértelmével és tapasztalatával a nemzeti kulturális kincsek felkutatásában, megőrzésében, gyarapításában, a tárgyak által közvetített kultúrtörténet megismertetésében tevékenyen részt vegyen, támogassa a magán- és közgyűjtemények fejlődését, valamint a felnövekvő generációk gyűjtői törekvéseit. Mindehhez budapesti műkereskedelmi hálózata, valamint modern Aukciósháza nyújt megbízható hátteret.  Évente több alkalommal megrendezésre kerülő aukciói a magyar műkereskedelem kiemelkedő eseményeinek számítanak.

A BÁV Ékszer Galériákban értékes nemesfém ékszerek, órák, ajándéktárgyak és kiegészítők között válogathat.

 

BÁV Zálog

A BÁV Zálog kezdetektől fogva a magyar záloghitelezési piac vezető szereplője, és mint ilyen, az egyik legmegbízhatóbb partnere a szolgáltatást igénybevevők körének.  A BÁV  zálogfiók-hálózata közel 100 helyen érhető el az országban.

A zálogüzletág célkitűzése, hogy széleskörű, biztonságos és gyors pénzügyi szolgáltatásaival elnyerje ügyfelei elégedettségét.

 

BÁV Becsüs Akadémia

A BÁV Becsüs Akadémia fél évszázados történelmével a becsüsképzés egyik hazai központja. A hallgatóinkat öt szakirányon, magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek oktatják. A BÁV Akadémián gyakorlatorientált képzés keretében, egyedülállóan magas óraszámban sajátíthatják el a hallgatók a becsüs szakma alapjait.