CÉGTÖRTÉNET

Mária Terézia 1773. augusztus 23-án alapította meg hazánk legnagyobb múltú, jogfolytonosan működő vállalkozását, az Első Magyar Királyi Zálogházat, amely ma BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. néven működik. Az 1773-ban Mária Terézia kézjegyével ellátott, díszes, királyi alapítólevél – bőrkötésben, nagy királyi pecséttel – emléktárgyaink kiemelt becsű darabja.

A cég a kezdetektől fogva a magyar zálogpiac vezető szereplője, ugyanakkor első helyen áll a műkereskedelem ékszer-, ezüst-, arany- és műtárgyszegmenseiben is.

Tevékenységét egyszerre jellemzi a tradíciókhoz való ragaszkodás és a folyamatos megújulásra törekvés, biztosítva a dinamikus fejlődést, és a modern kereskedelmi-pénzügyi világhoz való szoros kötődést. Profilja hű maradt hagyományaihoz, ugyanakkor sokszínű kínálatát és szolgáltatásait, a piac és a mindenkori vásárlói szokások változásának megfelelően, rugalmasan alakítja. A BÁV szellemiségére jellemző, hogy tevékenységét sohasem pusztán üzleti ügynek tekintette. Az első, 1920-ban megrendezésre került művészeti árveréstől a mai napig fontos szerepet kap a cég életében a képzőművészek támogatása, és a műtárgyak védelme.

Fordulópontok a cég történetében

 

1773: Első Magyar Királyi Zálogház (Pozsony): Társaságunk jogelődje a bécsi mintára Pozsonyban szerveződött első magyar királyi zálogház, melynek latin nyelvű kiváltságlevelét 1773. augusztus 23-án Mária Terézia látta el kézjegyével.

1787: Magyar Királyi Zálogház (Buda): Az infláció, a lelassult kereskedelem, és a forgalom visszaesése miatt a zálogház székhelyét 1787-ben Pozsonyból Budára, a Vízivárosba helyezték.

1802: Királyi Belvárosi Zálogház (Pest): Pest erősödésével – 1802. február 10. és április 21. között – a zálogház székhelyét újra átköltöztették a mai Királyi Pál és Szerb utca sarkán álló, valamikori klarissza zárda épületébe.

1903: Központi székház építése (Kinizsi utca): Szükségessé vált egy olyan központi komplexum létrehozása, amely már a kor technikai színvonalának megfelelő ügyfélforgalmi- és tárolási helyiségekkel, árverési csarnokkal is fel van szerelve. Ennek eredményeképpen 1903-ra felépült a Központi Zálogház nem messze a Belvárostól, a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán.

1919: Magyar Állami Zálogházak: A Tanácsköztársaság győzelme után az intézmény „Magyar Állami Zálogházak” néven a Szociális Termelés Népbiztossága fennhatósága alá került.

1920: Állami Árverési Csarnok: Az Árverési Csarnok 1920. február 17-én kezdte meg működését. Létrehozásának elsődleges célja az aukciók helyszínének biztosítása volt, melyeket kezdetben Vagyonmentő Vásárok-nak hívtak. Emellett a zálogház napi árveréseket is bonyolított ugyanitt. Másik oka a csarnok létrehozásának az volt, hogy kiállítási termeiben a közönség megismerhette a hazai ipar termékeit és művészeti alkotásait. (Az iparművészek itt értékesíthették alkotásaikat.)

A sikeres árverések láttán a zálogházak igazgatósága művészeti aukciók megtartását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál, amire megkapta az engedélyt. Az első árverésen Horthy Miklós kormányzó is részt vett. 1922. október 1-én az Állami Beraktározási Vállalat beolvad a Magyar Állami Zálogházakba.

1920. október 6.: Az első művészeti aukció.

1924: Magyar Királyi Postatakarékpénztár: A Magyar Állami Zálogházak és a Postatakarékpénztár 1924. július 1-vel egyesült. 1946. augusztus 1-től – a forint bevezetésekor – kezdődött újra az üzleti forgalom, új szellemmel, új kamatpolitikával és átmenetileg mérsékelt kölcsönfolyósítással.

1948: Állami Zálogház és Árverési Csarnok Nemzeti Vállalat: 1948. szeptember 1-én a zálogtevékenység elvált a Postatakarékpénztártól és mint új vállalat, „Állami Zálogház és Árverési Csarnok” néven kezdte meg önálló működését. A vállalat profilja 1948. novemberében kibővült az „ingóságok bizományi értékesítésével”.

1951: Bizományi Áruház Vállalat: Az állami vállalat tevékenységi köre jóval szélesebb volt, mint más kiskereskedelmi vállalatoké: elvben szinte minden cikk megvásárlására, bizományba vételére és értékesítésére kiterjedt.

1991: Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.: A rendszerváltást követően a vállalat részvénytársasággá alakult, majd 1992-ben a tulajdonosok 200 millió forint jegyzett tőkeemelést hajtottak végre.

1997: BÁV részvények bevezetése a tőzsdére: A BÁV Rt. részvények nyilvános forgalomba-hozatalára 1997. szeptember 29-től október 10-ig került sor. 1997. december 4-én két millió darab 1.000 forintos névértékű, névre szóló törzsrészvény került bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére.

1998: BÁV Zálog Pénzügyi és Szolgáltató Rt. alapítása: A pénzügyi vállalkozás 100%-ban a BÁV Rt. tulajdona, a záloghitelezési tevékenységet közvetítőként a BÁV Rt. végzi.

2001: A társaság zártkörű részvénytársasággá alakul: A részvények kivezetésre kerülnek a tőzsdéről. Tudatos profiltisztítás után a cég jelenleg három üzletággal rendelkezik: záloghitelezés, kereskedelem, mely utóbbi festmények, bútorok, szőnyegek, műtárgyak, illetve arany-ezüst ékszerek vásárlása, bolti értékesítése és aukcionálása mellett a BÁV által forgalomba hozott aranytömbök értékesítésével foglalkozik továbbá Becsüs Akadémia.

Kereskedelem:

2007: BÁV Aukciósház megnyitása – Budapest, Bécsi utca 1. A 2007 májusában megnyitott BÁV Aukciósház a magyar műtárgypiacon egyedülálló módon egyesíti magában az árverezőház, a műtárgybolt és a galéria funkcióit. A műkereskedelmi tevékenységek hatékony összehangolásával az Aukciósház igazi multifunkcionális kereskedelmi központtá vált.

A BÁV üzletágai

 

Kereskedelem

A BÁV műkereskedelmi tevékenysége során fontos küldetésének tartja, hogy a sok évtized alatt felhalmozott szakértelmével és tapasztalatával a nemzeti kulturális kincsek felkutatásában, megőrzésében, gyarapításában, a tárgyak által közvetített kultúrtörténet megismertetésében tevékenyen részt vegyen, támogassa a magán- és közgyűjtemények fejlődését, valamint a felnövekvő generációk gyűjtői törekvéseit. Mindehhez budapesti műkereskedelmi hálózata, valamint modern Aukciósháza nyújt megbízható hátteret.  Évente több alkalommal megrendezésre kerülő aukciói a magyar műkereskedelem kiemelkedő eseményeinek számítanak.

A BÁV Ékszer Galériákban értékes nemesfém ékszerek, órák, ajándéktárgyak és kiegészítők között válogathat.

 

BÁV Zálog

A BÁV Zálog kezdetektől fogva a magyar záloghitelezési piac vezető szereplője, és mint ilyen, az egyik legmegbízhatóbb partnere a szolgáltatást igénybevevők körének.  A BÁV  zálogfiók-hálózata közel 100 helyen érhető el az országban.

A zálogüzletág célkitűzése, hogy széleskörű, biztonságos és gyors pénzügyi szolgáltatásaival elnyerje ügyfelei elégedettségét.

 

BÁV Becsüs Akadémia

A BÁV Becsüs Akadémia fél évszázados történelmével a becsüsképzés egyik hazai központja. A hallgatóinkat öt szakirányon, magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek oktatják. A BÁV Akadémián gyakorlatorientált képzés keretében, egyedülállóan magas óraszámban sajátíthatják el a hallgatók a becsüs szakma alapjait.