Az árverések lebonyolítására világszerte két fő módszer létezik, egy angolszász és egy holland eredetű, melyek mögött több évszázados hagyomány áll. A holland egyedi sajátossága, hogy a kikiáltási árról először visszafelé, csökkenő rendszerben kezdenek el számolni, egészen addig, amíg az első licit meg nem érkezik. Innentől itt is felfelé folytatják tovább a számolást. Az angolszász területeken elterjedt rendszer esetében az aukciósház az eladóval közösen állapítja meg a kikiáltási árat, azaz a kezdő licitet, amely alatt nem lehet eladni a tárgyat és itt minden esetben felfelé lépkednek a licitlépcsők.

Hazánkban az angolszász modell az elterjedt, így például az idén 250 éves BÁV által lebonyolított árverések is e szerint zajlanak. Természetesen előfordul olyan eset, mikor a kikiáltási ár egyben a leütési ár is, ilyenkor, ha nem érkezik nagyobb ajánlat, a kalapács ennél az értéknél koppan.

Árverés a londoni Christie's aukciósházban, 1808

A tulajdonos, amikor beadja a műtárgyát az aukciósházzal szerződést köt, mely részletesen tartalmazza az eladóra vonatkozó feltételeket. Az így beérkező tárgyakat a szakértők egy szemle keretében tekintik meg, itt vitatják meg, hogy melyik tétel kerül majd később árverésre. Végül az összegyűlt, általában sok száz kiválasztott tárgyat típusonként katalógusba rendezik, ahol a leírások mellett képet, árat, sőt a 81. Művészeti aukción már videókra vezető QR kódot is feltüntetnek. Az aukciós tételeket az árverést megelőző ingyenes kiállításon mutatják be az érdeklődőknek, ahol nem csak megtekinthetik, hanem az órák és ékszerek esetében akár fel is próbálhatják őket.

Az árverésen bárki részt vehet, de a licitáláshoz minden esetben regisztráció szükséges, erre a helyszínen vagy már online is lehetőség van. A név és a lakcím megadása után az eseményen egy számmal ellátott licittárcsát adnak, az érvényes licitáláshoz ezt kell a magasba emelni. A személyes jelenlét mellett más licitálási módok is rendelkezésre állnak. Így például előzetes vételi megbízást lehet adni, ekkor az aukcióház munkatársai a helyszínen licitálnak a tételre a megadott összeghatárig, vagy létezik telefonos lehetőség is. Ez esetben az érdeklődő által kiválasztott tárgy sorra kerülésekor a kollégák felhívják az ügyfelet, aki így távolról is részt vehet az eseményen.

Árveréseken használt kalapács (Wikipedia / Palácio do Planalto / CC BY 2.0)

Az elmúlt időszakban egyre gyakoribbak az online aukciók: a BÁV minden évben szervez kizárólag online zajló árveréseket, de a személyes aukciókon is lehetőség van regisztrációt követően az elektronikus licitálásra. A társaság által készített reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 68%-a nyitott volt az online megoldásokra; a 18–25 éves korosztályban ez az arány 83%. Az így zajló aukciók előnye az anonimitás, és hogy a licitálásban személyes érintkezés nélkül is részt lehet venni.

A licitálás a kikiáltási árról indul, és előre meghatározott lépcsőkben történik, amelyet az aukciósház weboldalon elérhető szabályzata határoz meg; ahogy emelkedik a tárgy ára, úgy nő a licitlépcső is. A BÁV aukcióin például 1000 és 20 ezer Ft között még 1000 forintonként lehet emelni, de 200–500 ezer Ft között már 20 ezer Ft a lépcső, 100 millió és 200 millió Ft között pedig 10 millió Ft.

A vásárlás akkor sikeres, amikor a soron következő licitlépcsőnél csupán egyetlen tárcsa emelkedik fel; ekkor hangzik el a híres „Először; másodszor; senkit többet? Harmadszor!” felkiáltás. Az utolsó lépcső lesz a leütési ár: ezt, illetve ennek az árverési jutalékkal növelt összegét kell kifizetnünk az aukciósház számára. Lehetőség van helyben 20%-os foglaló letételére, de ettől függetlenül, minden esetben az árverést követően öt napon belül a teljes összeget ki kell fizetni.

A cikk forrása (multkor.hu)