5 tipp, hogyan ékesítsük festményekkel a falainkat

Lakberendezés
Az ember ősidők óta örökíti meg lakó- és szakrális tereinek falain a számára legfontosabb témákat. Az évezredek során koronként és kultúránként eltért a fali díszítőművészet tartalma, formája és anyaga, így az egyes művek eltérő szabályrendszerekben nyerik el valódi értelmüket. Alábbi cikkünkben Papp Linda, a Casa Linda Studio belsőépítésze gyakorlati tanácsaival segíti az olvasókat abban, hogy a mai lakberendezési elveket szemük elött tartva mire ügyeljenek festményeik elhelyezésekor.

1. Tudatosan válasszunk témát!

Egy jó festmény sokkal több, mint dekoráció: története és jelentése van. Történetet mesél, érzéseket és gondolatokat jelenít meg, kimerevíti a pillanatot, elmossa a határokat, megnyugtat, inspirál, elgondolkodtat, messzire repít vagy megborzongat. Jelentése van az alkotója, a tulajdonosa és a szemlélője számára egyaránt, amelyek akár merőben eltérők is lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy a bennünket körülvevő tárgyakat gondosan válogassuk meg, és tudatosan döntsünk az általuk kiváltani kívánt hangulatról, mert környezetünk óriási hatással van ránk. Ha a festményeink többlettartalommal bírnak számunkra, a közelükben töltött idő is tartalmasabbá válik. Gyűjthetünk például különböző korú és stílusú festményeket egy adott téma vagy hangulat köré rendezve, amivel különleges, egyedi és korokon átívelő, izgalmas repertoárt állíthatunk össze.

2. Képeket mindenhová!

Festményeket és fotókat többnyire a nappali vagy a hálószoba falaira szoktunk tenni, pedig nincs olyan lakótér, ahol ne mutatna jól egy megfelelően kiválasztott kép. A kiemelt helyiségeken kívül akár a közlekedőinket vagy vizes helyiségeinket is feldobhatjuk velük. Az utóbbiak esetében azonban fontos ügyelni a helyiségek jó szellőzésére, mert a nem megfelelő hőmérséklet és a pára kárt okozhat a képekben. Gyermekeink szobájába helyezzünk könnyedebb hangvételű, de művészi értékű festményeket és fotókat, mert ezzel elősegíthetjük vizuális és művészeti fejlődésüket. Irodába viszont semmiképpen ne helyezzünk privát témájú alkotásokat, ehelyett inkább reprezentatív, hatásos élményre törekedjünk. Ne feledjük, környezetünkkel üzeneteket közvetítünk!

3. Méretek, arányok és pozíció

Egyes falakon több lehetséges módon is elhelyezhetjük a képeket, míg másokon kötöttebb a mozgástér. Nagy, üres felületekre nagyméretű képeket helyezzünk, vagy több kisebb képet, rendezett csoportba komponálva! Kisebb falfelületeken figyeljük meg az üres rész arányait, és ahhoz viszonyítva válasszunk képet, úgy, hogy megfelelő méretű sáv maradjon minden irányban, és kerüljük a kép falra „feszülését”!

Ha nyugodt, rendezett összhatást szeretnénk elérni, akkor hagyományos elhelyezési módot válasszunk! Ebben az esetben jelöljünk ki egy vízszintes igazodási vonalat, amelyhez minden, az adott helyiségben kihelyezendő képnél referenciavonalként igazodunk. A képek körül kialakuló távolságok legyenek azonosak és arányosak, emellett ügyeljünk a jól beosztott negatív térre (azaz a képek körül megmaradó falfelületekre)!

A bátrabb és tapasztaltabb dekoratőrök tudatos döntéssel kiléphetnek a szabályok keretei közül, mert extrém elhelyezéssel (pl. sarokpontra helyezés, fekvő felületen állókép stb.) a pozicionálás különlegessége hozzáadott értéket jelenthet. Ám vigyázat, a szabályoktól csak akkor térjünk el, ha azokat nagyon jól ismerjük, és jó érzékünk van az installáláshoz, mert a tér és a képek is határozott dimenziókkal rendelkeznek, könnyen csapdába eshetünk, ami zavaró, kaotikus látványt eredményezhet! Ha bizonytalanok vagyunk a tökéletes elrendezést illetően, használjunk festékboltban vásárolt, kíméletes maszkoló-szalagot, amellyel kijelölhetjük képeink kontúrját, és azt a megfelelő pozicionálásig többször korrigálhatjuk, mielőtt frissen festett falunkat szitává szegelnénk. A magasságok meghatározásánál ne feledjük figyelembe venni a kép akasztóját sem, amely képenként eltérő lehet.

4. A nagy keret kérdés

Amíg a régi korokban a kép keretének értéke sokszor) elérte vagy meg is haladta a benne foglalt festmény értékét, addig a kortárs képek esetében sokszor találkozunk kifutóra szerkesztett, keret nélküli megoldásokkal. A festmények és a grafikák keretezésének akkora a jelentősége, hogy a felhasználói és az értékesítési folyamatban is óriási értékkülönbséget eredményezhet. A keret anyaga, felülete (színe, mintázata stb.), állapota és mérete is hozzájárul a kép hangsúlyos megjelenítéséhez, de agyon is csaphatja az összhatást. Így például míg egy miniatúrát vagy kisméretű grafikát széles paszpatruval szokás keretezni, addig, egy hatalmas olajképet egy túlméretezett kerettel csak elnyomnánk. A képek keretezése rendkívül komplex feladat, így – még határozott elképzelés esetén is – mindenképpen forduljunk tapasztalt szakemberhez, és alaposan mérlegeljük tanácsait!

5. Olajfestményen innen és túl

Az antik festők első számú festékanyaga a különböző pigmentáltságú olajfesték volt, amellyel a bravúros technikák mellett tartós és az időnek jól ellenálló műveket tudtak alkotni. Az olajfesték napjainkban is közkedvelt anyag, de rengeteg más korszerű pigment is megjelenhet a vásznakon (vagy egyéb hordozófelületeken). Az akvarellek, akrilfestmények mellett számtalan vegyes technika is megjelent, és olykor egy új technika vagy anyag használata önmagában is művészeti értékké emelkedik. Ha pénztárcánk karcsúbb, de nem szeretnénk lemondani az eredetiség élményéről, ismerkedjünk meg a csodás szén-, tus- és ceruzagrafikák világával, fedezzük fel a művészi vázlatokban és skiccekben rejlő értéket! A művészi fotókat szintén érdemes felfedezni, amelyeknél a változatos előhívási technikáktól a különböző printeken keresztül akár a fényfestésig is eljuthatunk.

Falainkra azonban nem csak képeket helyezhetünk, hanem lapos tárgyakat, reliefeket, domborműveket, tányérokat, plasztikákat vagy hangszereket is, és persze ne feledkezzünk meg a textilek, fali kárpitok és szőnyegek végtelen tárházáról se!

Az eredeti cikk az BÁV 1773 magazinjában jelent meg.