A grafika útja a műtárgypiacig

A grafika papír alapon, valamilyen egyedi (szén, tus, akvarell stb.) vagy sokszorosító eljárással készült alkotást jelent, mint például a fametszet, a rézkarc, a linómetszet, a litográfia vagy a szitanyomás. Ezek a magas-, mély- vagy síknyomású technikák lehetővé teszik a művésznek, hogy egy lemez, dúc, litográf kő vagy film segítségével az adott kompozícióról több levonatot is készítsen. Az így elkészült grafikák pedig kedvezőbb árfekvésük és (limitáltan) sokszorosított darabszámuk miatt elérhetővé válnak a szélesebb közönség számára is. Az egyedi grafika története egészen az emberiség korai történelméig nyúlik vissza. Az első sokszorosítási eljárás a 9. században megjelenő fametszet volt, ezt követően folyamatosan fejlődött az a technika, amely lehetővé tette a grafikai művek széles körű elterjedését.  Így például a rézmetszetet már a 15. században használták, a litográfia pedig a 18. század végén jelent meg, és az 1800-as évek közepétől terjedt el.   A technikai fejlődés mellett a grafikák növekvő népszerűségében olyan társadalmi folyamatok is közrejátszottak, mint az iparosodás. A polgárosodás és a városiasodás hatására megjelent egy olyan társadalmi réteg, aki nemcsak nyitott volt a művészetek iránt, hanem a kedvezőbb árfekvésű műveket részesítette előnyben.

Az első grafikai aukció

Bár már a 19. században is találkozhattunk grafikai alkotássokkal az árveréseken, mégis az első valódi grafikai aukciót csak 1921-ben rendezték meg. A londoni Sotheby's aukciósház szervezte meg az eseményt, amelyen több mint 300 rézmetszetet és fametszetet kínáltak eladásra. A rendezvény sikeresnek bizonyult, és ezzel új korszak kezdődött a grafikai alkotások kereskedelmében. Ekkorra már hazánkban is megjelentek a grafikák, és a BÁV jogelődje, az Állami Árverési Csarnok által rendezett első magyarországi árverésen, 1920. október 8-án a korabeli iratok szerint 30 rézkarc és metszett szerepelt. Ettől kezdve a gyűjtők és a műkereskedők egyre nagyobb figyelmet szenteltek ennek a művészeti ágnak. A nagyobb érdeklődés pedig tovább növelte a grafikai művek presztízsét és elterjedtségét. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy alig egy évvel később a 3. vagyonmentő célzattal megrendezett vásáron már 124 grafika és metszett került kalapács alá.

A BÁV grafikai aukciói és a legmagasabb leütések

A rendszerváltást követő években gyorsan megélénkült a műtárgypiac és új gyűjtők jelentek meg. Ez pedig élénkítőleg hatott az árverések összetételére is. A műpiac kínálata színesebbé, sokszínűbbé vált. Viszonylag nagy mennyiségű festmény és műtárgy került kalapács alá, és a kamaraaukciókat ekkor váltották fel az egy-egy speciális tárgykört érintő tematikus árverések, mint például az ékszer vagy a néprajzi aukció. Ez az időszak a BÁV életében is rendkívül mozgalmas volt. Ebben a piaci környezetben 2004 szeptemberében került sor a BÁV 1. Grafikai aukciójára, ugyan nem önállóan, hanem a 69. Ékszer aukcióval összekötve. Ezt 2008-ig további hat, grafikai alkotásokat felvonultató árverés követte. 2009-ben azonban megszakad a sor, ugyanis a pénzügyi válság hatással volt a műtárgypiacra is. Így, bár grafikai alkotásokkal továbbra is lehetett találkozni a művészeti aukciókon és a galériákban, önálló grafikai aukcióra egészen 2014-ig nem került sor. Ekkor viszont újult erővel és már tematizált formában tért vissza ez a művészeti ág, és nemcsak helyet követelt magának a palettán, hanem elkezdte a legeket is döntögetni. Ebben az évben a 8. Grafikai aukción a zsúfolásig megtelt teremben zajló árverés során a 141 tételből álló, igen változatos anyag jelentős része gazdára talált. Már az aukció elején mintegy háromszoros leütési áron kelt el Aba-Novák Vilmos A fény elégiája című alkotása. Egy évvel később, 2009-ben Kádár Béla Fiatal lány lepellel című, nagyobb méretű lírai műve közel egymillió forintért talált gazdára.

Kádár Béla: Fiatal lány lepellel

A magyar grafikai piac azóta töretlen népszerűségnek örvend. Elsősorban azért, mert alacsonyabb árak jellemzik, mint a festményeket, ugyanakkor kiemelkedő művészi lehetőségek rejlenek ebben a műfajban. A kedvező áraknak köszönhetően a legjelentősebb alkotók grafikáihoz is hozzá lehet jutni akár néhány tízezer vagy százezer forintért. Ettől függetlenül az elmúlt évek legjei között szerepel Perlrott Csaba Vilmos Árkádiai jelenet című alkotása vagy Gulácsy Lajos Szerelem Na'Conxypan-ban című grafikája is, melyek – kikiáltási árukat megsokszorozva – 1 millió forint feletti leütési áron találtak gazdára. Mindez jól mutatja, hogy ebben a műfajban befektetési szempontból is nagy lehetőségek rejlenek.

Perlrott Csaba Vilmos: Árkádiai jelenet, 1922

Jön a 17. Grafikai aukció!

Közel 300 tétel és több mint 100 művész garantálja a sokszínűséget a 17. Grafikai aukción. A március 22-i esemény egyik fénypontja Salvador Dalí szürrealista remekműve, az Akt fátyollal című litográfia, amely most 950 000 forintos árról indul. A katalán-spanyol művész mellett a tételek között olyan elismert alkotók munkáit találjuk, mint Bak Imre, Nádler István, Kondor Béla, Maurer Dóra, Keserü Ilona, Gross Arnold, Rékassy Csaba vagy Victor Vasarely. Az eseményen több kollekcióra is lehet majd licitálni, így például Vera Molnár Anyám levelei című absztrakt sorozatára, amely egyben a tavaszi árverés egyik legmeghatóbb történetével rendelkezik. A sorozat ihletője a magyar származású francia művész édesanyjának életkora és egészségügyi állapota miatt megromlott írásképe volt, amely így személyes hangon szól a közönséghez. A levelek tartalma ugyan nem olvasható, de az absztrakt művek üzenete egymás mellé helyezve így is markánsan kirajzolódik. Kikiáltási ára 680 000 forint, mellyel az aukció egyik legértékesebb tételének számít.

 „A műgyűjtést olyan tárggyal ajánlott kezdeni, amely közel áll a szívünkhöz és stílusban, hangulatban megfelel érdeklődési körünknek. A 17. Grafikai aukció tételsorának tartalmi sokszínűsége garantálja, hogy mindenki megtalálja azt az alkotást, ami jól mutathat az otthonában és tökéletesen illeszkedik abba az enteriőrbe, amit a sajátjának érez” – fogalmazott Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti vezetője.

Fertőszögi Péter

A 17. Grafikai aukció jó lehetőség azok számára is, akik csak most kezdenek megismerkedni a műtárgyak világával, mivel a legalacsonyabb induló árú tétel mindössze 20.000 forint, ráadásul a grafikák több mint 20%-ának 50.000 forint alatt van a kikiáltási ára. Az árverési lista másik végén viszont a magyar neoavantgárd képzőművészeti mozgalom alapítójaként számon tartott Nádler István grafikai mappája szerepel, amelynek induló ára 1 800 000 forint, s ezzel a legmagasabb kikiáltási árral startoló tétel az aukción. A tavalyi Grafikai árverés legdrágább, 950 ezer forintról indult alkotása El Kazovszkij vegyes technikával készült műve volt. A Tájkép 2 szereplővel című grafika végül 1 600 000 forintért talált gazdára. A grafikák törtlen népszerűségét elnézve komoly esély van arra, hogy ez a rekord idén megdőljön. Kíváncsian várjuk!

tovább az aukcióra

El Kazovszkij: Tájkép 2 szereplővel