Mintegy 300 év történelmét őrzi az a közel 25 000 darab, éremkészítéshez használt szerszámgyűjtemény, amelynek legszebb darabjaiból április 22. és május 25. között szervezett kiállítást a BÁV ART a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermébe. A kamaratárlat kiállított verőtövei között sétálva olykor egészen hátborzongató, máskor pedig megható alkotásokat találhatunk.

Kitüntetés az elmaradt világháború hőseinek

A hidegháború legsötétebb napjaiban, az 1962-es kubai rakétaválság időszakában, amikor egy hajszálon függött az emberiség jövője, a magyar kormányzat előre elkészítette a Magyar Állami Pénzverdében a harmadik világháborús kitüntetéseket. A széria néhány darabja kiszivárgott, ami alapján az 1970-es években a francia sajtó megírta, hogy a Varsói Szerződés egyik országa már készül a következő világháborúra. A magyar kormányzat tagadta a vádakat és megsemmisítette a teljes szériát. Néhány példány azonban túlélte a beolvasztást, ezek egy része magángyűjtőkhöz került, illetve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is őriz néhány darabot, a kitüntetés előállításához szükséges verőtő pedig megtekinthető a kiállításon.

Érdemrend a magyar anyáknak

Minden korszak más eszközökkel próbálja ösztönözni a népesség növekedését. 1951-ben született meg az a törvény, amely kimondta, hogy a 11. gyermeket szült édesanyákat Anyasági Érdemrenddel tünteti ki a Magyar Népköztársaság, a kitüntetésen felül pedig 2000 Ft pénzjutalommal is támogatja őket. Az Anyasági Érdemrend II. fokozatát a 10 gyereket szült édesanyák kaphatták meg, ők 1600 Ft támogatásban részesültek.

Az 1956-os nemzetőrök jelvénye

 A Nemzetőrség megalakulására 1956. október 31-én került sor a Kilián-laktanyában, ahol még aznap határozat született egy jelvény létrehozásáról. Néhány nap alatt el is készült a Magyar Állami Pénzverőben Iván István ötvösművész tervei szerint a nemzetőr jelvény kliséje, amellyel mindössze három sorszámozott példányt gyártottak le a forradalom leveréséig. Jelenleg a jelvényből csupán egy példány ismert, amely 1957 januárjában került a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe.

 A Nobel-díjnál is nehezebb

Wahrmann Mór nagykereskedő, pénzügyi vállalkozó és politikus, országgyűlési képviselő 1892-ben 50 000 forintnyi összeget hagyott kulturális alapítványokra. Ennek egy részét, 10 000 forintot a Magyar Tudományos Akadémia kezelte, amely kamatokból háromévente a kereskedelem és az ipar területén elért kiváló eredményeket 1000 forinttal vagy egy azzal azonos értékű aranyéremmel jutalmazta. 1897 és 1933 között 12 adományozásra került sor, de csupán négyen részesültek az Anton Scharff bécsi éremművész által tervezett, a körmöcbányai verdében készült 373 gramm súlyú aranyéremben – viszonyításképp jegyezzük meg, hogy a Nobel-díj mindössze 200 grammos. Az ötödik elkészült példányt a Magyar Nemzeti Múzeum gyártatta le a saját gyűjteménye számára.

A gyűjtemény legrégebbi darabja

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc leverése után a Habsburg-kormányzat a még mindig létező török fenyegetés miatt szükségesnek érezte egy modern, új erőd építését Erdélyben, ami az országrész védelmét szolgálta. Az gyulafehérvári erőd építése 1714-ben kezdődött meg, nevezetes alkalomra pedig emlékérem is készült a gyulafehérvári verdében. Az érem előlapján az erőd tervezett látképe jelenik meg, míg a hátlapon Pallasz Athéné páncélos alakja.

A kiállítás hátteréről, anyagáról és a verőtövek használatáról itt olvashatsz bővebben:

https://bav-art.hu/esemenyek/veroto-kiallitas-a-magyar-nemzeti-muzeumban/