A gyémántok meghatározásához használt 4C rendszer jelentősége abban áll, hogy a világon bárhol ugyanolyan szempontok figyelembevételével és ugyanazzal a tízszeres nagyítású triplet (torzításmentes) lupéval vizsgálják és értékelik a gyémántokat. A szín és tisztaság jelölésénél a német és az angol rendszer terjedt el – cikkünkben az általunk idén bevezetett angol rendszert mutatjuk be, de a katalógusaink végén a német jelöléseket is megtalálhatják.  

KARÁT – CARAT

A drágakövek súlyát karátban mérjük: 1 karát (jelölése: ct) pontosan 0,2 gramm. A karát nagysága nagyon is hatással van az értékre, de ne gondoljuk, hogy az 1 karátos gyémánt kétszer annyiba kerül, mint a fél karátos. A 4C jelentősége leginkább a már vizsgálható 0,2 vagy ennél nagyobb karátszámú gyémántoknál érvényesül.

CSISZOLÁS – CUT

A drágakőcsiszolás célja, hogy a gyémánt a legtöbb fényt verje vissza, azaz a lehető legszebben ragyogjon. A csiszolás mikéntje a nyers gyémánt arányaitól, optikai tulajdonságaitól és még számos más tényezőtől függ. A nyers gyémántot csak önmagával lehet csiszolni, hosszú kísérletezés után alakították ki a briliáns csiszolását, amely a fény 99,9%-át képes visszaverni.  A briliánscsiszoláson belül megkülönböztetünk régi csiszolású briliánst, amely jelölhet szabályos kerek követ, de a moderntől eltérő arányokat (R1) vagy a moderntől eltérő arányokkal csiszolt követ (R2). A kereskedelemben leginkább az 1950-es évek óta jellemző, modern csiszolású briliánsokkal (M) találkozhatunk. Az achtcant elnevezés egyszerű, nyolcfazettás csiszolásra utal. Bár a briliáns formája eredetileg kerek, később többek között kifejlesztették a mandula alakot formázó navett, a csepp, a szív vagy éppen a négyzet alakú princess csiszolást is.

SZÍN – COLOUR

A színmeghatározás esetén a természetes köveknél két nagy csoportot különítünk el: a fehér és a színes gyémántokat. A fehér gyémántoknál annál drágább egy kő, minél közelebb van a fehérhez, azaz valójában a színtelenhez. A legdrágábbra értékelt magas fényű, finom fehér (D-E), a finom fehér (F-G), a fehér (H), az enyhén színezett (I-J, K), színezett fehér (L), sárgás, szürkés (M-N), gyengén sárga, barna (O-P), sárga, barna (Q-R-S).  A természetben ezen felül szürke, fekete, lila, rózsaszín, piros, narancssárga, barna, sárga, zöld és kék színben találhatók meg a gyémántok. A színek pontos meghatározásához az ékszerbecsüsök a hivatalos színsorozatot hívják segítségül. A legdrágábbnak nem a fehér, hanem a sokkal ritkább piros, illetve rózsaszín és kék kövek számítanak. A szakértőnek mindig jelezni kell, ha mesterségesen előállított színű gyémántról van szó.

TISZTASÁG – CLARITY

A gyémánt kialakulása során a nyomás, a hőmérséklet és a jelen lévő más ásványok révén apró hibák, úgynevezett zárványok alakulhatnak ki a kőben. A legritkább és egyben a legdrágább a hibátlan, azaz lupétiszta, azaz LC (loupe-clean), ami azt jelenti, hogy az ékszerészek tízszeres nagyítójával, a lupéval nem látható benne egyetlen zárvány sem. A VVSI1-2 (very-very slightly imperfect) kőben nagyon-nagyon kis zárványok, a VSI1-2 (very slightly imperfect) kőben nagyon kis zárványok láthatók. Az Si1-2 (slightly imperfect) enyhén zárványos, míg a legolcsóbb P1-3 (imperfect) kőben már szabad szemmel is láthatók a zárványok.

Amikor tehát egy megbízható ékszerboltba betérve vagy egy aukciós katalógust lapozgatva egy ilyen jelöléssel találkozunk: 1 modern csiszolású briliáns, cca. 0,50 ct, J, P1, akkor máris tudjuk, hogy egy félkarátos, modern csiszolású briliánssal van dolgunk, amely enyhén színezett (J), és nagyobb zárványok találhatók benne (P1).

Az érték meghatározásánál nem szabad elfelejteni, hogy minden gyémánt egy egyéniség, ezért egyénileg is kell értékelni őket. A drágaköveknél fokozottan igaz, hogy csak megbízható helyről érdemes vásárolni őket, ahol garantálják, hogy a feltüntetett minőségi jellemzők tényleg a valóságot tükrözik!