Kernstok Károly mint a századelő legfontosabb művészcsoportja, a Nyolcak vezéregyénisége vált a magyar festészettörténet meghatározó alakjává. A kezdetben realista, majd a szimbolizmussal is kacérkodó alkotói stílusa 1906-os párizsi útja során vett radikális fordulatot. Az itt megismert legfrissebb irányzatok, az új kapcsolatok és főként Czóbel „neós” piktúrája olyan élményeket jelentett számára, melyek továbblépésre ösztökélték saját útkeresésében.

Kernstok új, immár fauve-os festészete nyergesújfalui birtokán bontakozott ki. Ez a Duna menti település azonban nem pusztán az alkotói magányt és elmélyülést biztosította számára. A helyszín kiváló lehetőségeket nyújtott a festőtársak és barátok vendégül látására, minek következtében Nyerges rövidesen a formálódó Nyolcak csoportjának bázisává lett. A településen spontán szerveződő csoportról még a tekintélyes Ferenczy Károly is gyanakvással, egy új, „ellen-Nagybányaként” beszélt 1907. április 29-én kelt, Réti Istvánhoz írt levelében: a nagybányai fiatalok egy része „a neoimpresszionisták, Zobel [Czóbel], úgy látom most Nyerges Újfalun fog csoportosulni Kernstok körül - tőlem ám menjenek -, én egész külön csoportnak nézem a Rippli—Gaugin-féle [sic!] embereket, akiktől én a természethez közel álló, a természetet intimebben tisztelő embereket élesen megkülönböztetem.*"

1906-tól egyre több polgári nézetet valló művész és gondolkodó vendégeskedett Nyergesen. Festőtársai közül főként Czigány Dezső, Czóbel Béla, Lesznai Anna, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Vaszary János, míg a korabeli szellemi élet kiválóságai közül Ady Endre, Jászi Oszkár, Lukács György, Lyka Károly vagy éppen a kritikus Relle Pál töltött egyre több időt a Kernstok-birtokon. A vendégek többsége később szoros kapcsolatba került az évtized fordulóján alakuló Nyolcak csoporttal, míg néhányan inkább csak Kernstok iránti barátságból látogattak a Duna menti településre.

Kernstok Károly: Nyergesi kert (Erdőrészlet), 1910-es évek eleje

Olaj, vászon, 75 × 92 cm. Jelezve jobbra lent: Kernstok. Kikiáltási ára: 5.500.000 Forint

Kernstok az 1910-es Új Képek című tárlaton, majd a rá egy évre a Nemzeti Szalonban megrendezett első Nyolcak kiállításon csupán négy-négy művel szerepelt. Figurális kompozíciókat és tájképeket egyaránt bemutatott ekkor, melyek kivétel nélkül a Duna-parti falucskában készülhettek. A visszafogott szereplés nem alkotói válságról, sokkal inkább „a fiatalabbakat érvényesülni hagyó önmegtartóztatás”-ról árulkodik. Kernstok termékenységét mi sem példázza jobban, mint hogy a Művészházban 1911. utolsó két hónapjában megrendezett egyéni kiállításán hatvanhét, zömében új alkotást mutatott be a festő. Ezen a tárlaton talán a Nyergesi kert című munkája is szerepelhetett, hisz a tárlatról a Vasárnapi Újságban megjelent kritika egy passzusa akár erre a műre is ráillhet:

„Képei között egy-két tájkép is látható. Ezek már azért is érdekesek, mert a festő puszta tájképet eddig nem igen festett, fantáziáját az emberi alak vagy annak a természettel egy egységbe olvadása foglalkoztatta. E képek világító színei, mély tűzben égő távlatai, az ábrázolásnak nemcsak könnyed, de erőteljes volta is mind ugyanazokat a törekvéseket árulják el, mint a figurális képek, nem futó impressziókat akarnak megörökíteni, hanem tudatos stilizálást.**”

A fenti idézetből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a gyanakvó Ferenczynek végül igaza lett! Nyergesen az intim természetlátással szembehelyezkedő, a francia posztimpresszionizmus és főként Gauguin és Cézanne tanulságait hasznosító társaság formálódott. A Nyolcak majdani tagjainak festészetére az ott töltött közös napok erős hatást gyakoroltak. Czóbel, Czigány, Márffy és Kernstok kölcsönhatása figyelemre méltó volt. Nem kétséges, hogy Czóbel Párizsból hozott fauve festészete nemcsak a fiatal társak, hanem a nála idősebb, és már beérett festőnek számító Kernstok alkotásmódját is befolyásolta. Példa erre Kernstok érzékeny Czóbel-portréja, valamint utóbbi remeke, a nyergesújfalui udvarról készült tájképe is. De nemcsak a természetábrázolásban, hanem az akt terén is egyre mélyebb párhuzamokat találhatunk főként Márffy és Kernstok ekkor készült kompozíciói között.

A Nyergesi kert kompozicionális sémájának alapját egy lapjára fektetett háromszög adja. Ezt keretezi jobb, illetve bal oldalon a kert mélyébe futó fák sora. Látszólag egyszerű kompozíció, ám térbelisége nehezen visszaadható. Míg a plein air festészetben a staffázsalakok folyamatos viszonyításként szolgálnak a látvány mélységének érzékeltetéséhez, itt ilyen támpontokra nem támaszkodhat a néző. Cézanne-t követve Kernstoknak pusztán az elemi geometria és a szín eszközeire kellett hagyatkoznia. Épp ezért oly fontos számára a lapján fektetett háromszög séma, mely a színkomponálás segítségével egyben a térmélység érzékeltetésének is fő eleme. Az így létrejövő tisztás fölé „épülő” liget „világító színei, mély tűzben égő távlatai” a festő zseniális, izzó színgazdagságágának „martaléka” lehet.

Kernstok Nyergesi kertrészletét nem pusztán a vibráló kolorit teszi izgalmassá. Alkotásán nemcsak Czóbel, Márffy és Kernstok tájfestészetének kölcsönhatása tanulmányozható, hanem a nyergesi mester, valamint Márffy közös akttanulmányainak eredményei is megfigyelhetők. A kép hátoldalán ugyanis Kernstok 1909-ben készült Fához támaszkodó fiúakt című művének (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) nagy méretű fragmentum-változata látható. A mester ezt a valószínűleg félbemaradt aktkompozíciót a Lovasok a vízparton (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) vagy a Schiffer-villa üvegablakterveihez hasonló grandiózus alkotásnak szánhatta.

Kaszás Gábor

[*] Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz, 1907. április 29. MNG Adattár, 8270/1955.

[**] Farkas Zoltán: Kernstok Károly kiállítása. Vasárnapi Újság, 1911. 49. 986–987.

Aukcionálva: BÁV 71. árverés, 109. tétel

Kiállítva: Aranykorok romjain. Budapest, Kieselbach Galéria, 2015. november 6–26. (katalóguson kívül)

Kernstok Károly: Nyergesi kert című képére december 7-én licitálhatnak a 80. Művészeti aukción.

TOVÁBB AZ AUKCIÓRA