A sokszorosított grafikák különféle nyomtatási eljárással készülnek, amelynek során grafikai eszközökkel a művész elképzeléseinek megfelelően elkészített nyomóformáról (dúc) a festéket átviszik a papírra vagy más felületre. A nyomatokon a művész jelzései sok mindent elárulhatnak az alkotásról, ezeket most a 2022. február 22-én megrendezendő 16. Grafikai aukció anyagából vett példákon keresztül mutatjuk be. 

Cím és technika

Általában a grafika bal alsó részén, a nyomatszél alatt (soha nem a paszpartun), ceruzával írja fel a művész az alkotás címét. Így tett Kéri Imre is A rézlemez szépségei című műve esetében, amely a rézkarchoz szükséges eszközöket és magát a nyomtatási eljárást mutatja be. 

Kéri Imre: A rézlemez szépségei, 1986, kikiáltási ára: 22.000 Ft, rézkarc, papír. Jelezve balra lent: A rézlemez szépségei. Jelezve középen lent: 64/200. Jelezve jobbra lent: Kéri Vác 1986

A cím mellett zárójelben jelezhetik a művészek a sokszorosító technikát is. Baska József esetében a cím: Folyamatos visszatérés mellett az „S” betű arról árulkodik, hogy egy szitanyomattal (serigraphie) van dolgunk. Egy litográfia esetében „L” (litographie), fotómechnaikai eljárás esetén „P” (photographic reproduction) szerepelhetne, de ezeket nem feltétlenül jelölik az alkotók. Ef. Zámbó István például előszeretettel készít saját maga által kifejlesztett, egyedi beavatkozású printeket, amelyeket EBP jelzéssel lát el. A merített papírra nyomtatással készülő nyomatokat az utómunkák teszik egyedivé.

Baska József: Folyamatos visszatérés. Szitanyomat, jelezve balra lent: Folyamatos Visszatérés (s). Jelezve középen lent: EA XIV/X. Kikiáltási ára: 48.000 Ft

Zámbó István: Szamárhegy szimbólumokkal. Jelezve balra lent Szamárhegy szimbólumokkal print VI./VI. Jelezve középen lent: EBP. Jelezve jobbra lent: ef. Zámbó I. Kikiáltási ára: 60.000 Ft

Példányszám

Általában középen található arab vagy római törtszámmal a nyomat sorszáma és a példányszám. A sokszorosított grafikáknál a példányszám általában 100, kisszériáról 50 példánynál vagy annál kevesebbnél beszélünk. Ilyen Nádler István Róma című litográfiája is, amelynek 19/50 jelzése arról árulkodik, hogy az 50 példányból a 19. kerül most kalapács alá. A sorozat nagysága az árban is visszaköszön, minél több példányt készített belőle a művész, annál olcsóbb lesz a nyomat. Bár ez esetben fontos megjegyezni, hogy a kereslet nagysága is befolyásolja az árakat.  A nagyobb példányszámoknál az sem mindegy, hogy korán, a sorozat elején, vagy már a sokszor nyomott, „elfáradt” dúcról készítik el a művet.

Nádler István: Róma, 1993. Litográfia, papír. Jelezve balra lent: R (L) 1993. Jelezve középen lent: 19/50. Jelezve jobbra lent: Nádler István. Kikiáltási ára: 150.000 Ft

Az 5-nél kevesebb példányszámban készülő alkotásoknál No1, No2 (vagy N1, N2) stb. sorrendjelölés szokott szerepelni. Ilyen Joseph Kádár Le Corbusier előtt tisztelgő két nyomata is, amelyből az N2 jelzésű ráadásul az N1 részletét mutatja be. Ha az 1/1 jelölést látjuk, akkor a grafikából csak egyetlen darab készült, vagyis egyedi alkotásról beszélünk, ami a lap értékét is jelentősen növeli. 

Joseph Kádár: Hommage á Le Corbusier (N1, N2), 1987, szitanyomat, papír, Jelezve balra lent: Joseph Kádár Paris 1987 Hommage a Le Corbusier, kikiáltási ára: 55.000 Ft

Mielőtt azonban a sorozat nyomtatása elkezdődne, a dúc végleges állapotáról a művész – a sorozaton felül – saját maga számára is készíthet limitált mennyiségben nyomatokat. Ennek a jelölése E.A. (épreuve d'artiste) azaz magyarul a művész saját példánya. A rövidítés után római számokkal írt törtszámmal jelzik a nyomat sorszámát és az összes művészlevonat számát. Ebből legfeljebb a teljes példányszám 5%-a, de maximum hét példány készülhet. Hogy ezek mennyire nem kőbe vésett szabályok, azt Aknay János Emlék című szitanyomatának jelzésén is láthatjuk, hiszen ebből a próbanyomatból 15 példány készült, amelyből a kilencedik kerül most árverésre (E.A. IX/XV.). Magát a lapot egyedivé teheti a művész egy-egy személyes megjegyzése, vagy ebben az eseteben Aknay ajánlása is. Ha E.E. (épreuve d'état=lemezpróba) jelölést látunk, akkor a nyomatot nyomdász készítette. 

Aknay János: Emlék, 2011. Szitanyomat, papír, jelezve balra lent: Emlék (S), jelezve középen lent: E.A. IX/XV. Jelezve jobbra lent: Aknay János 2011. Lap alján ajánlás.

Szignó

A sokszorosított grafikákon általában jobb oldalon szerepel a művész aláírása, amely egyben az eredetiséget is igazolja. Rippl-Rónai József Virágok között című linómetszete azért is különleges, mert a rá jellemző ligatúrás RR monogramot a képbe illesztve rejtette el felül középen, a hölgy feje felett. A ligatúra, magyarul ikerbetű, egy nyomdászati kifejezés, általában két, esetleg több betű egybeírását, összekapcsolását jelenti.

Rippl-Rónai József: Virágok között, 1911. Linómetszet, papír. Jelezve középen fent: RR ligatúra.

A készítés ideje

A többnyire bal oldalon lévő cím vagy a jobb oldalon elhelyezkedő aláírás mellet szokás jelezni az évszámot, amely nem a nyomás, hanem a nyomóforma készítésének idejét jelenti. Bortnyik János Közönyösök című monotípiáján jobbra lent a Bortnyik 965 jelzésből tudhatjuk, hogy a mű 1965-ben készült. Nem véletlen, hogy nem látunk más jelzést, hiszen a monotípia (bár grafikai eljárás) jellegéből adódóan csupán egyetlen példány készülhet belőle. Ebben az esetben a nyomóforma egy fémlemez vagy üveglap, amelyen a művész olajfestékkel festi meg a képet, amit egy megnedvesített papírra nyomtatnak. A technika miatt a színek helyenként összefolynak. Azokon a részeken, ahová nem került festék (arcok, kezek, papírlapok), ott maga a papír színe érvényesül.

Bortnyik Sándor: Közönyösök, 1965. Monotípia, papír. Jelezve jobbra lent: Bortnyik 965

ÁTLAPOZOM AZ AUKCIÓ KATALÓGUSÁT