Az országosan ismert zenész és műgyűjtő, Németh Zoltán számára először egy londoni bolhapiacon nyílt ki a legyezők rejtélyes világa. A jól ismert, hétköznapi használati tárgy helyett egy valódi, 17. századi műalkotással találta magát szembe, s a legyezők iránt ott helyben támadt érdeklődése az évtizedek során szenvedéllyé nőtte ki magát.

Romulus és Remus	Paris ítélete	József és testvérei

Gyűjteménye azóta több száz példánnyal bővült, a kollekció legkiválóbb darabjaiból pedig február 20. és március 21. között a BÁV ART Aukciósház és Galéria rendez kiállítást. A különleges legyezők egész sorát felsorakoztató tárlatból betekintést nyerhetünk a 17-18. századi udvari kultúrába, ízelítőt kaphatunk a polgári képzeletet oly sokáig lázban tartó, titokzatos legyezőnyelvből és megismerhetjük ennek a képző- és iparművészet határvidékeként létrejött műfajnak az egyedülálló esztétikáját, a korai barokktól egészen a 19. század végének historizmusáig. 

A randevú	Lelepleződés	Háremzenekar

Strucctollból és pálmalevelekből készült legyezőket már az ókori Egyiptomban is használtak, Kínában pedig úgy tartják, hogy a Csing-dinasztia alapítója, Wu-wang találta fel a későbbiekben hol előkelőséget reprezentáló, hol egyszerűen csak a legyek elhajtását szolgáló tárgyat. A legyezők európai fénykora egyértelműen a 17-18. századra tehető, amikor a társadalmi státusz és az udvari kultúra fontos kellékeivé váltak. Akkoriban már elfogadott nézet volt, hogy a legyezők nem csupán divatos kiegészítői a női viseletnek, hanem műalkotások is, gyakran olyan összetett szimbólumrendszert alkotva, aminek felfejtése felért egy korabeli műveltségi vetélkedővel. Ugyanerre az időre tehető a legyezőnyelv kialakulása is, amely szavak nélkül, egy-egy legyezővel bemutatott gesztussal tette lehetővé a kommunikációt.

Don Quijote és Sancho Panza búcsúja	Apollo és Daphné	Aeneas átveszi fegyvereit az olympusi istenektől

Az Apostol zenekar alapítójaként hírnevet szerző Németh Zoltán tanulmányait a mai Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban kezdte, ahol többek között Presser Gábor és Mihály Tamás is az évfolyamtársa volt. Az 1970-ben alapított Apostolnak – amelyben Németh Zoltán billentyűsként, zeneszerzőként és olykor énekesként volt jelen – kulcsszerepe volt abban, hogy a kibontakozó beatmozgalomban a jazzrock műfaja is jelen legyen, később pedig sikeresen nyitottak a szélesebb közönség felé is könnyedebb dalaikkal.

Legyezők iránti szenvedélyéről Németh Zoltán így nyilatkozott:   „Miért éppen legyező? Mint férfit egyáltalán nem érdekelt, sőt, hogy őszinte legyek nem is tudtam róla sokat. Miután ez a tárgykör a háború után, a szocializmus minden régit elutasító szemlélete miatt, a nemességgel és a polgársággal együtt eltűnt, ezért nagyon kevés legyező került a szemem elé. A változást egy londoni ócskapiacon meglátott „valami”, (akkor még nem gondoltam, hogy az egy legyező) hozta. A csodálatos festményminőségű tárgyról kiderült, hogy legyező. Ez volt az a fordulópont amikor elhatároztam, hogy én is elkezdem gyűjteni.”

Várjuk szeretettel 2026. február 20.-március 21. között kiállításunkon!

KATALÓGUS