Három évszázad éremművészetének titkai
A BÁV ART kezelésében álló, több mint 25 000 darabos verőszerszám-kollekció mérete egyedülálló Európában, a világ leghíresebb numizmatikai gyűjteményei – például a berlini Bode Múzeum vagy a párizsi Monnaie de Paris – verőtőállománya is jóval kisebb. A művészeti, technika- és ipartörténeti szempontból is különleges, 300 év éremművészetét felölelő gyűjteményből a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében egy 200-250 darabos válogatást tekinthetnek meg a látogatók, a verőtövek mellett a hozzájuk kapcsolódó eredeti éremveretekkel együtt. A tárlaton szereplő műtárgyak között megtalálható például az 1714-es gyulafehérvári erődítés emlékérme, az 1867-es koronázási érem, a Corvin-lánc kitüntetések vagy az 1956-os Nemzetőrség jelvénye is.
A gyűjtemény szerves részét képezi egy Schuler YB-típusú pénzverőgép is, amelyet a Magyar Királyi Pénzverő vásárolt 1925-ben, és hajdan a legkorszerűbb technológiát képviselte, a kiállítás ideje alatt pedig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
|
Mik azok a verőtövek? Az acélból készült verőtövek felhasználásával készítették és készítik jelenleg is a különféle érmeket, jelvényeket és kitüntetéseket. Az éremveréshez – a kalapácson kívül – két szerszámot használtak: egy alsó és egy felső verőtövet, ezekbe vésték az érem negatívját. Az alsó verőtő felületére helyezték a veretlen éremlapkát, majd erre került a henger alakú felső verőtő. A mester a felső verőtőre mért erőteljes kalapácsütéssel sajtolta, verte bele az éremképet. |
A verőtőgyűjtemény története egészen 1328-ig nyúlik vissza, amikor Körmöcbányán megalapították a Magyar Királyság legjelentősebb pénzverdéjét, ahol többek között Mátyás király híres madonnás aranyforintja is készült.
1918-ban, az első világháború elől a verde teljes berendezését és a nemesfémtartalékot is Budapestre menekítették. A Magyar Királyi Állami Pénzverőt végül az Üllői út Könyves Kálmán körút sarkán ma is álló épületben rendezték be, ahol egészen a rendszerváltásig működött. A verde a jól ismert forint érmék mellett külföldi megrendelésre is gyártott pénzeket, jelentős volt az emlékérem- és ékszerkészítés, de itt folyt a különféle kitüntetések és jelvények gyártása is.
A rendszerváltást követően a cég kettévált, a forint hivatalos gyártója Magyar Pénzverő Zrt. néven működött tovább a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában, míg az emlékérem-, kitüntetés-, jelvény- és ékszerkészítési üzletág a 90-es években végül magánkézbe került. A szétválásnál az évszázadok alatt felhalmozódott verőszerszám-gyűjteményt, a tevékenységi kör alapján, szintén kétfelé osztották. A kiállítás alapjául szolgáló mintegy 25 000 darabot számláló, legfőképpen emlékérmek, kitüntetések gyártásához készült verőtöveket jelenleg a BÁV ART kezeli.
Mennyit ér egy verőtő a nemzetközi piacon?
A BÁV ART kezelésében álló verőszerszám-kollekció világviszonylatban is egyedülálló, teljes előállítási értéke 25 milliárd forintra tehető. Az igazi ritkaságnak számító eszközök iránt a nemzetközi aukciós piacon is nagy az érdeklődés: mintegy tíz éve került kalapács alá egy 16. századi darab több mint 20.000 svájci frankért, egy bizánci verőtő közel 16.000 euróért, míg három 17. századi darab 20.000 euróért kelt el. Magyarországon 2015-ben 11.500 euróért ütöttek le egy 1547-es I. Ferdinánd-denár előlapi verőtövet – az elmúlt tíz évben pedig a szerszámok értéke megtöbbszöröződött.