Az érem ismeretlen oldala – a magyar éremkészítés történetének állít emléket a BÁV Aukciósház új kiállítása

2021. augusztus 4.
Magyarország legnagyobb, magánkézben lévő, éremkészítéshez használt szerszám-gyűjteményéből rendez kiállítást a BÁV Aukciósház. A művészettörténeti és numizmatikai szempontból legizgalmasabb darabokból összeállított „Az érem két oldala – Verőtövek gyűjteménye Körmöcbányától Budapestig” című kiállítás ingyenesen tekinthető meg augusztus 4-28. között az Aukciósházban.

A korábban soha nem látható különleges válogatás kivételesen nem az érméken, hanem a készítésükhöz szükséges szerszámokon, a verőtöveken keresztül mutatja be a pénz- és éremkészítés nehézségekkel és művészi alkotásokkal teli történetét.

A gyűjtemény, nemcsak itthon, de világszinten is egyedülálló. Története egészen 1328-ig nyúlik vissza, amikor Körmöcbányán megalapították a Magyar Királyság legjelentősebb pénzverdéjét. Többek között itt készült Mátyás király híres madonnás aranyforintja is.

A körmöcbányai pénzverde a 19. században

1918-ban, az első világháború harcai elől, a verde teljes berendezését és a nemesfémtartalékot is Budapestre menekítették.  A Magyar Királyi Állami Pénzverőt végül az Üllői út Könyves Kálmán körút sarkán ma is álló épületben rendezték be, ahol egészen a rendszerváltásig működött. A verde a jól ismert forint érmék mellett gyártott külföldi megrendelésre is pénzeket, jelentős volt az emlékérem- és ékszerkészítés, de itt folyt a különféle kitüntetések és jelvények gyártása is. 

Magyar Királyi Állami Pénzverő az Üllői út Könyves Kálmán körút sarkán

A rendszerváltást követően a cég kettévált, a forint hivatalos gyártója Magyar Pénzverő Zrt. néven működött tovább a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában. Míg az emlékérem-, kitüntetés-, jelvény- és ékszerkészítési üzletág a 90-es években végül magánkézbe került. A szétválásnál az évszázadok alatt felhalmozódott verőszerszám-gyűjteményt, a tevékenységi kör alapján, szintén kétfelé osztották. A kiállítás alapjául szolgáló mintegy 25000 darabot számláló, legfőképpen emlékérmek, kitüntetések gyártásához készült verőtöveket jelenleg is az egykori Pénzverde épületben őrzik. A gyűjtemény jelentőségét mutatja, hogy egy része, 5500 műtárgy állami védettség alatt áll.

Mik azok a verőtövek? Az acélból készült verőtövek felhasználásával készítették és készítik jelenleg is a különféle érmeket, jelvényeket és kitüntetéseket. Azt éremveréshez – a kalapácson kívül – két szerszámot használtak: egy alsó és egy felső verőtövet, ezekbe vésték az érem negatívját. Az alsó verőtő felületére helyezték a veretlen éremlapkát, majd erre került a henger alakú felső verőtő. A mester a felső verőtőre mért erőteljes kalapácsütéssel sajtolta, verte bele az éremképet.

Karl Joseph Hoffmann által a gyulafehérvári erőd 1714. évi megalapítására készített emlékérem elő- és hátlapi verőtöve (felül), valamint a verőtővel
készített érem aranyváltozata

 

„A sok-sok milliárdos értéket képviselő gyűjteményből a kiállításunkra a történeti, numizmatikai és művészettörténeti szempontból legkiemelkedőbb, közel 70 darab verőtőkét válogattuk ki. Nagy öröm számunkra, hogy szélesebb közönségnek is megmutathatjuk ezt az eddig soha nem látott kollekciót, ráadásul nem az érméken, hanem a készítésükhöz szükséges verőtőkéken keresztül” mondta el Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV művészeti igazgatója.

A kiállításon bemutatott, a 18. századtól napjainkig datált válogatás, mind témájában, mind az alkotók szempontjából is igen változatos. Az egyik legkorábbi darab a Karl Joseph Hoffmann által vésett, a gyulafehérvári erőd 1714-es alapítására készült verőtő, melynek egyik oldalán harci öltözetben Pallasz Athéné, hátlapján pedig a hétágú csillagot formázó, Közép-Európa legnagyobb vára látható. Kivételes darab a Szabadelvű Pártnak készült verőtő, amely Tisza Kálmánt ábrázolja miniszterelnöksége 10 éves évfordulóján, 1885-ből. Különleges és történeti szempontból is jelentős a kitüntetések anyaga, amelyek közül kiemelkedik a Szent István Rend és Szent Korona Rend verőtövei mellett a Corvin-lánc és Díszjelvény számos verőszerszáma, illetve a különös sorsú 1956-os Nemzetőr-jelvény verőtöve, melynek kibocsátásáról 1956. október 31-én döntöttek.

A kiállítást minden érdeklődő ingyenesen megtekintheti 2021. augusztus 4-28 között a BÁV Aukciósházban (1052 Budapest, Bécsi utca 1.). 
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig. 

sajtóközlemény letöltése