A tárlat Németh Zoltán, országosan ismert zenész, az Apostol együttes alapítója gyűjteményét mutatja be. Szenvedélye egy londoni bolhapiacon kezdődött, amikor egy 17. századi legyezővel – és vele együtt egy addig ismeretlen művészeti univerzummal – találta magát szemben. A kezdeti kíváncsiság mára több száz darabot számláló, nemzetközileg is jelentős gyűjteménnyé nőtte ki magát.

A BÁV ART Aukciósház és Galéria kiállítása a kollekció legkiemelkedőbb darabjait vonultatja fel február 20. és március 21. között a Szent István körúti galériában. A látogatók betekintést nyerhetnek a 17–18. századi udvari kultúrába, megismerhetik a legendás legyezőnyelvet, amely gesztusokkal közvetített érzelmeket és titkos üzeneteket, valamint felfedezhetik a legyezők esztétikai gazdagságát a korai barokktól a 19. század végi historizmusig.

Rövid legyezőtörténelem

A legyezők története az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, ahol még strucctollból és pálmalevelekből készültek, míg Kínában a hagyomány szerint a Csing-dinasztia alapítója, Wu-wang nevéhez köthető a tárgy elterjedése. Európában a 17–18. század hozta el a legyezők fénykorát: az előkelőség, a női elegancia és az udvari kultúra nélkülözhetetlen kellékeivé váltak. A korszakban a legyezők már nem pusztán divatkiegészítők voltak, hanem összetett szimbolikával átszőtt műalkotások. Ekkor alakult ki a híres legyezőnyelv, amely lehetővé tette, hogy a nők szavak nélkül, finom mozdulatokkal kommunikáljanak – gyakran a társasági illem határait átlépve.

A gyűjtőről

Németh Zoltán, az Apostol zenekar alapító tagja, tanulmányait a mai Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban kezdte, ahol többek között Presser Gábor és Mihály Tamás is évfolyamtársa volt. Az 1970-ben alapított Apostol kulcsszerepet játszott a magyar beatmozgalomban és a jazzrock hazai elterjesztésében. Legyezők iránti szenvedélyéről így vallott: „Miért éppen legyező? Mint férfit egyáltalán nem érdekelt, sőt, őszintén szólva nem is tudtam róla sokat. A változást egy londoni ócskapiacon meglátott valami hozta – akkor még nem gondoltam, hogy az egy legyező. A csodálatos, festményminőségű tárgyról kiderült, hogy egy 17. századi műalkotás. Ez volt az a fordulópont, amikor elhatároztam, hogy én is elkezdem gyűjteni.”

A „Hölgyek titkos nyelve – Legyezők a korok tükrében” című kiállítás nem csupán egy műtárgyválogatás, hanem időutazás a női elegancia, a társasági kódok és a rejtett üzenetek világába – ahol minden mozdulatnak jelentése van, és egyetlen legyező egy egész korszak történetét meséli el.