Kernstok kezdetben realista, majd a szimbolizmussal is kacérkodó alkotói stílusa 1906-os párizsi útja során vett radikális fordulatot. Az itt megismert legfrissebb irányzatok, az új kapcsolatok és főként Czóbel „neós” piktúrája olyan élményeket jelentett számára, melyek továbblépésre ösztökélték saját útkeresésében.

Kernstok új, immár fauve-os festészete nyergesújfalui birtokán bontakozott ki. Ez a Duna menti település azonban nem pusztán az alkotói magányt és elmélyülést biztosította számára. A helyszín kiváló lehetőségeket nyújtott a festőtársak és barátok vendégül látására, minek következtében Nyerges rövidesen a formálódó Nyolcak csoportjának bázisává lett.

Kernstok Károly: Nyergesi kert (Erdőrészlet), 1910-es évek eleje

Olaj, vászon, 75 × 92 cm. Jelezve jobbra lent: Kernstok. Kikiáltási ára: 5,5 millió forint

A Nyergesi kert kompozicionális sémájának alapját egy lapjára fektetett háromszög adja. Ezt keretezi jobb, illetve bal oldalon a kert mélyébe futó fák sora. Látszólag egyszerű kompozíció, ám térbelisége nehezen visszaadható. Míg a plein air festészetben a staffázsalakok folyamatos viszonyításként szolgálnak a látvány mélységének érzékeltetéséhez, itt ilyen támpontokra nem támaszkodhat a néző.

A kép hátoldalán Kernstok 1909-ben készült Fához támaszkodó fiúakt című művének (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) nagy méretű fragmentum-változata látható.

TOVÁBB A TELJES TANULMÁNYRA