Teleki Sámuel (Gernyeszeg, 1739 − Bécs, 1822) erdélyi arisztokrata ifjúként 1759 - 1763 között, Mária Terézia támogatásával külföldi tanulmányokat folytatott. Utazásai során a latinon kívül elsajátította a német és a francia nyelvet is. Nyugat-Európában a kor leghíresebb protestáns egyetemein, a legnagyobb tudósoktól szerezte ismereteit. 1763 májusában Bázel érintésével hazafelé indult. Útja során számos tudóst, könyvkereskedőt és könyvtárost
keresett fel, akik közreműködésével tovább gyarapította értékes könyvgyűjteményét, melyet hazaérkezése után, végül Marosvásárhelyen, az általa alapított Teleki Tékában helyezett el.
Mártásos tál Teleki Sámuel beiktatási étkészletéből
Ezüst, 1940 g. Jelzett: Bécs 1791, Johann Georg Hann. M.: 21cm Kikiáltási ár: 7,2 millió forint
1774-től kezdve közhivatalt vállalt, különféle magasrangú tisztségeket töltött be, Mária Terézia uralkodása alatt királyi kamarás lett, azután küküllői főispán és erdélyi kormányszéki tanácsos; II. József császár alatt belső titkos tanácsos, 1784–90-ig királyi biztos a nagyváradi kerületben, Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád megye főispáni helytartója, a hajdú kerületben főkapitányi helyettes, Bihar megyének 1785. július 16-ától 1787-ig főispánja, 1792-től
magyar alkancellár és Máramaros vármegye főispánja; II. 1791-től haláláig erdélyi főkancellár és 1791. július 5-étől Biharmegye főispánja. A Mária Terézia által alapított Szent István-rend nagykeresztese.
A XVIII. század második felében a bécsi ötvösök nagy hírnévnek örvendtek Európában, Johann Georg Hann is ezen híres mesterek közé tartozott. Megrendelői közt találjuk gróf Teleki Sámuel erdélyi főkancellárt is. Az Iparművészeti Múzeum kutatásai szerint a Teleki által rendelt készlet 72 darabból állt, a szakirodalom „PalatinService”-ként említi. Hann további különlegesen kimunkált klasszicista ötvösremekei európai múzeumok megbecsült darabjai, pl. bécsi Iparművészeti Múzeum, lichtensteini Hercegi Gyűjtemény. Legutóbb a készlet egy impozáns darabját 2016-ban, a Nemzeti Értéktár programjának keretében a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében helyezte el.