A BÁV Műtárgybefektetési Index keretében kutatták a műtárgyvásárlások jellemzőit. Az indexet nemzetközi példákra építve, 2019-ben vezette be a BÁV Aukciósház. A BÁV Zrt. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. friss, reprezentatív kutatása 2022 februárjában zajlott. Az immár negyedik alkalommal elvégzett felmérés fókuszában a műtárgyakba való befektetési szándék mérése áll, és ahogy minden évben, az index változatlan kérdései mellett egy aktuális témát is körbejártak. A BÁV új, április 28-án nyíló Aukciósháza apropóján ezúttal arra keresték a választ, hogy milyen szempontok alapján vásárolunk művészeti alkotást. A felmérés egyik különlegessége, hogy most először az egyes generációkat külön is vizsgálták. S bár számos külföldi tanulmány született már arról, hogy az Y generáció megjelenése milyen változásokat hozott a műkereskedelemben, itthoni adatok erről a témáról még nem voltak elérhetőek. Ráadásul a kutatás kitért a Z generációra is, akik alkotóként már jelen vannak, vásárlóként pedig hamarosan belépnek a műtárgypiacra, amivel szemben láthatóan gyökeresen új elvárásokat támasztanak.

A kutatás során a résztvevőket arra kérték, képzeljék el, hogy a legdrágább technikai berendezésük, pl. TV, mobiltelefon, számítógép, vagy a kedvenc hobbijukhoz szükséges eszköz pl. kerékpár, hangtechnika értékében vásárolnak valamilyen művészeti alkotást – festményt, grafikát, szobrot, kerámiát vagy más dísztárgyat – az otthonukba. Ha például a legértékesebb ilyen tulajdonuk egy 300 ezer forintos televízió, akkor éppen ennyiért vásárolnának egy festményt, grafikát, szobrot, kerámiát vagy más dísztárgyat. Mivel egy nagyértékű televízió esetén szinte biztos, hogy minden válaszadó mérlegelte hol, melyik gyártótól, milyen kinézetű és árú terméket választ, éppen ezért a kutatásban arra voltak kíváncsiak, milyen szempontokat vesznek figyelembe a magyarok, ha egy számukra értékes művészeti alkotást vásárolnak.

A galériaválasztásnál elsődleges a kedvező ár-érték arány

 A műkereskedő galériával kapcsolatban az emberek 47%-a számára a kedvező ár-érték arány a legfontosabb. Mivel az egyes művészeti alkotások értékét nem lehet egy az egyben összehasonlítani (nem valószínű, hogy két ugyanolyat találunk), illetve az eredetiség mindennél fontosabb, nem meglepő, hogy az árcédulát 31%-kal a megbízhatóság követi. Ahhoz, hogy bizalmat szavazzanak egy galériának, nem csupán a saját, a családjuk és a barátaik véleményét, hanem az üzlet online értékelését is figyelembe veszik (20%), illetve az is számít, hogy a médiában sokat szereplő galériáról van-e szó. Bár a vásárlóknak fontos a kényelem, de csak a 10%-uknak lényeges a galéria közelsége, viszont 31% szeretné a kínálatot előzetesen online is megtekinteni.

Ha a különböző generációkat nézzük, akkor az átlagtól leginkább eltérő szemléletbeli különbség a műtárgypiacra hamarosan belépő Z generáció (18-25 évesek) tekintetében mutatkozik, hiszen a választásnál 26%-uk környezetvédelmi és etikai szempontokat is mérlegelne. Bár a műkereskedelem alapjaiban megfelel a zero waste vagy éppen az fenntarthatóság elveinek, ez az új, markánsan megjelenő prioritás várhatóan szemléletváltást követel a jövő műkereskedőitől, már csak azért is, mert alkotóként már most jelen van ez a korosztály a művészeti világban.

Bár a korábbi nemzetközi kutatások azt mutatták, hogy az online jelenlét fontossága leginkább az Y (26-41 évesek) és Z generáció számára meghatározó, a pandémia úgy tűnik, a vásárlói szokásokat is újraírta. Ezen a téren ugyanis magasan a Baby boomer korosztály (56-69 évesek) vezet, nekik az ár-érték arány mellett ugyanolyan fontos az online kínálat is (47-47%). Érdemes tehát átgondolni a kereskedőknek, hogy minden korosztály számára könnyen kezelhető és átlátható online felületeket fejlesszenek.

Miket mérlegelünk a művésszel kapcsolatban?

 A válaszokból egy tudatos vásárló képe körvonalazódik, akinek, fontos, hogy kialakuljon valamilyen kötődés közte és a művész, a műalkotás között. A válaszadók 26%-a nézne utána a művész életművének, kiállításainak és a róla írt cikkeknek, tehát a művésszel kapcsolatban megszerzett tudás, a hitvallásával való azonosulás révén kapcsolódna az alkotáshoz. A vásárlók 22%-át, a művész személye helyett, színtisztán az érzelmi kötődés, a műalkotásban való esztétikai élvezet befolyásolná. Ugyanennyien pénzügyi alapokra helyeznék a döntést, és a művész eladásai, illetve a műveinek remélt értéknövekedése alapján válogatna.

Érdekes, hogy miközben a műkereskedelmi eladásokat itthon a magyar alkotók uralják, a válaszadók 80%-ánál nem lényeges szempont a művész nemzetisége. Az a szűk 20%-nyi tábor, akik számára bármilyen relevanciával bír a nemzetiség, azoknak 13%-a kizárólag magyar művésztől vásárolna. Egyedül a nyugat-magyarországi nagyobb városokban látszik átlag feletti nyitottság a külföldi alkotók iránt.  

Az esztétikum vezérel minket a választásban

 A véleményvezérek, trendek – legalábbis a megkérdezettek saját bevallása szerint – csak minimális mértékben befolyásolják, hogy ki milyen műtárgyat venne. Leginkább az esztétikai szempontok (30%) illetve a személyes érdeklődés (17%), ami számít abban, hogy valaki milyen művészeti alkotást venne az otthonába. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó (26%) alapvetően befektetési oldalról közelítené meg a választást, akár a saját, akár egy szakértő véleményére támaszkodva azt vásárolná meg, aminek az értéke a jövőben remélhetően növekszik. Meglepő, hogy a műtárgyakra befektetésként a legfiatalabb, Z generációsok tekintenek (38%), akiknek ráadásul minden eszközük és technikai tudásunk megvan arra, hogy utánanézzenek a megtérülés lehetőségének. Az értéknövelés mint szempont legkevésbé az 55 éven felüliek (24%) és a 26-41 éves Y generáció (21%) tagjai számára fontos tényező.

Nem meglepő, hogy a legfiatalabb, Y és Z generáció képviselőit jobban befolyásolják a hírességek, a social média és az aktuális trendek, mint amennyire a 40 éven felüli X és Baby boomer generáció tagjait.  

A művészeti alkotás örömforrás

A műkereskedők számára eddig sem volt ismeretlen a könnyebben eladható témájú művek kategóriája. A kutatás is alátámasztotta a tapasztalatot, miszerint az emberek egy műalkotástól legfőképp azt várják, hogy pozitív érzelmeket váltson ki (35%), tükrözze a saját ízlésüket, illeszkedjen a személyiségükhöz (33%), legyen mondanivalója és fontos értékeket fejezzen ki (31%). Összességében tehát olyan alkotással szeretnének együtt élni, amely visszatükrözi a személyiségüket, az értékrendjüket és örömöt csempész a mindennapjaikba. Minden negyedik válaszadó a lakberendezési szempontokat is figyelembe veszi, olyan témájú és színvilágú alkotást keres, amely illik az otthonába.

Nem meglepő, hogy az ijesztő, felkavaró művek piaca viszonylag szűk, az ilyen témáktól leginkább a nők idegenkednek. Bár kevesen választanának kifejezetten „drágának látszó” tárgyat, ez a szempont inkább a férfiaknál bukkan fel, miközben ők azok, akik nyitottabbak az elgondolkodtató művek irányába.

Könnyebben megválnánk a műtárgyaktól, mint gondolnánk

Egyértelműen látszik, hogy az emberek szerencsére egészen másképp tekintenek a használati tárgyakra (TV, bútor), mint a művészeti alkotásokra: utóbbiakat csupán 4%-uk dobná ki, ha elavulnának. A kutatás egyik nem várt eredménye, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik élethosszig tartó gyűjtemény létrehozásában gondolkodnak. Csupán 15% az aránya azoknak, akik biztosan megtartanák a vásárolt alkotást. A válaszadók 46%-a nyereség reményében bármikor megválna a műtárgytól, 21% pedig nyugodt szívvel adná el akkor is, ha már megunta az alkotást. Bár alapvető különbségek nincsenek az egyes generációk között, de leginkább az Y generáció tagjai tekintenek befektetésként a műtárgyakra (50%), míg a Baby boomer tagjai ragaszkodnak legjobban a végsőkig szeretett műtárgyaikhoz. Jó hír lehet ez a műkereskedőknek, hiszen a korábbiakkal ellentétben úgy tűnik, már nem elsősorban a hírhedt 3D (divorce, die, dept/válás, halál, adósság) mozgatja a jövőben a piacot. 

A BÁV április 28-án, a 79. Művészeti aukcióhoz kapcsolódó nagyszabású kiállítással nyitja meg új Aukciósházát. A Szent István körút és Falk Miksa utca sarkán álló, 70 éves üzlet az utóbbi egy évben teljesen megújult. A 800 m2-es üzlettérben külön ékszergaléria, kiállító- és rendezvénytér, illetve felvásárló pont várja az érdeklődőket.