Nincs új a nap alatt, szokták mondani, az arany piacán pedig végképp nem lehet meglepni az embereket. Ehhez képest 2020 olyan változásokat hozott, amire a nemesfém rajongói biztosan sokáig emlékezni fognak. A járványügyi helyzet miatt ugyanis az arany körüli felhajtás új, sosem látott szintekre futott föl, olyannyira, hogy egészen váratlan és rendkívüli fejleményekről is hallani lehetett.

Mindenki az arany után nyúlt

Ezek egyike volt a világ egyik legnagyobb befolyással rendelkező befektetési gurujának lépése. Warren Buffett döntésére szinte a teljes pénzügyi világ felkapta rá a fejét. A véleményével sokszor trendeket elindító pénzügyi szakemberről azt tartották, hogy az aranybefektetéseket illetően távolságtartó. A nyár végén azonban azzal a hírrel lepte meg a piacokat, hogy az általa vezetett alap, a Berkshire Hathaway több százmillió dollárt fektetett a világ egyik legnagyobb aranykitermelő társaságába, a Barrick Gold Corporationbe. A hír nyilvánosságra kerülése után akadtak, akik azonnal azt állították, hogy megtört a jég, és a nemesfém a tőkepiaci cápák körében ismét visszakerült a célkeresztbe. Sokak szerint viszont soha nem is került ki onnan, csupán vártak. Ezzel kapcsolatban Buffett évekkel korábbi mondatait kezdték el emlegetni: „Akkor tégy meg valamit, ha a lehetőség szembejön. Életemben számos olyan időszak akadt, amikor nem tettem semmit ennek hiánya miatt. Szorgalom az, ha meg tudsz ülni a fenekeden, amíg a lehetőség fel nem tűnik. Ám ha elkezd arany esni az égből, a dézsát tedd ki, ne a gyűszűt.” Márpedig a Berkshire Hathaway lépése arra utal, hogy az arany, s vele a befektetési arany esetében bizony eljött az idő a cselekvésre, s nem csak a nagypályás befektetők számára.

Pénzpiaci oldalról megközelítve további nyomós, az arany mellett szóló érvről sem szabad megfeledkezni. Miután a nemesfém nem értékpapír, így nem fizet kamatot, ennélfogva befektetői szemmel nézve kamatkörnyezetben különösen ajánlott célpont. Márpedig lassan egy évtizede rendkívüli mélységben vannak a kamatok, vagyis az arany birtoklása jelenleg alig jár valamilyen kamatelmaradással.

Történelmi csúcson az árfolyam

Buffett döntése vitán felülivé tette, hogy a koronavírus-járvány hatásai, majd az egész világon erre adott kormányzati és jegybanki válaszintézkedések valóban a középpontba helyezték a rendszerint menekülőeszközként emlegetett aranyat. A részvénypiacokról ugyanis megindult a tőkekivonás, s az alapok a felszabaduló forrásokkal a befektetési arany felé fordultak. Ennek szemléltetésére nem kell annál jobb példa, hogy tavasszal a londoni fémtőzsdén volt olyan egy napon belüli áremelkedés, amely meghaladta az 5,5 százalékot. Márpedig hasonló történéseket több mint egy évtizeddel ezelőtt lehetett látni. A hatalmas felhajtás hatására a nemesfém unciánkénti ára augusztus elején átlendült a 2000 dolláros álomhatáron is, amire még soha nem volt példa. Mindezt úgy, hogy év elején még 1500 dollár körül mozgott a jegyzés. Ennek egyik markáns okaként az Amerikai Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed lépéssorozatát emlegették. A szervezet a covid19 okozta gazdasági sokk ellensúlyozására már március elején 50 bázispontos kamatvágást hajtott végre. Ezt március közepén egy újabb 100 bázispontos csökkentés követett, illetve bejelentette, hogy 700 milliárd dolláros eszközvásárlási programot indít. Még ugyanezen hónap 23-án erre is „ráígértek”, és arról adtak hírt, hogy mindenféle keretösszeg nélkül, korlátlan mennyiségben vásárolnak állampapírokat, jelzálogleveleket és vállalati kötvényeket. Vagyis minden pénzt megadnak azért, hogy a pandémia miatt megingott gazdaságot stabilizálják.

A hazai kereslet is az egekbe szökött

A járványügyi helyzet okozta hatások és vele párban a befektetői félelem persze viharos gyorsasággal jelent meg a hazai piacon is. A vészhelyzet elrendelése után egy héttel – túlzás nélkül – berobbant a befektetési arany honi forgalma. A BÁV fiókjaiban egyetlen hét alatt a teljes készletet értékesítették, azaz több mint 20 000 gramm aranyat adtak át a vevőknek. Akadt, aki csak egy 5 grammos aranyrudat keresett, de volt olyan, hogy egyszerre több tucatot is elvitt az említett méretből. Ám érkezett olyan vásárló is, aki egymaga két kilogrammnyi tömbbel távozott, amiért csaknem 33 millió forintot fizetett ki.  A nemesfém iránti frissen jött rajongás később sem hagyott alább, sőt talán csak fokozódott, s a BÁV-fiókokban a nyár elején várólisták alakultak ki. 

Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy az újkori aranyláz – az elérhető rudak hiányában – az ékszerek piaca felé is eltolódott. A BÁV júniusban már nemzetközi online ékszeraukciót indított a hatalmas érdeklődés hatására. Így már az sem jelentett meglepetést, hogy az őszi árverések egyértelmű sztárja is egy befektetési ékszer volt. Az aukció legdrágábban leütött darabja ugyanis a francia Van Cleef & Arpels műhely különleges munkája volt. A 8 karátnyi briliánssal díszített fülbevaló 3 millió forintos kikiáltási ár után 11,4 millió forintért kelt el.

Hasonló trend zajlott a nemzetközi árveréseken is. A vásárlói nyomás egyértelműen arra utalt, hogy a befektetők egyre nagyobb elánnal, ám tudatosan tervezik újra saját portfolióikat és mind komolyabb szerepet szánnak abban az aranynak, illetve az ékszereknek. (Igaz, a kereslet már az online árveréseken jelent meg, mert a leállások miatt az interneten zajlottak az értékesítések.) A Sotheby’s például áprilisban arról számolt be, hogy egy 1930-as évekből származó Cartier Tutti Frutti, art deco ihletésű karkötőt 1,34 millió dollárért értékesítettek. Ezzel pedig ez a tétel vált a világ legdrágább, online aukción értékesített ékszerévé. A rekord azonban csak hetekig maradt meg. A Christie’s június végi online ékszeraukcióján 2,1 millió dolláros csúcsról adott hírt.  

A Sotheby’s részéről azt is hangsúlyozták, hogy az ékszerek a világjárvány kezdete óta az egyik legnépszerűbb online kategóriának bizonyultak. Volt olyan online árverés, ahol a tíz legértékesebb tételből öt ékszer volt. A tendencia egészen hasonló volt az arany esetében is, ami egyértelműen jelezte: ezek az értéktárgyak visszatértek az egyik legfontosabb, klasszikusnak is mondható szerepükhöz: viharos időszakokban is biztonságos értékmegőrző menedéket nyújtanak tulajdonosaik számára.

Az arany fizetőeszközök sorát győzte le

Persze az arany megbízhatóságát nemcsak most, hanem már évszázadok óta emlegetik, amivel kapcsolatban rendre hangsúlyozzák a „túlélőképességét”. Az ipari forradalom óta fizetőeszközök tucatjai szűntek meg különböző okok miatt, az arany azonban – minden időszakos bírálat ellenére – mindig is biztonságos menedékként, a vagyon, a vásárlóérték megőrzőjeként tudott feltűnni, és tartotta az értékét. További komoly érv amellett, hogy markáns szerepet kell kapnia egy befektetési portfolió összeállításakor, az az aranyárfolyam mozgása. Az ugyanis nem mutat korrelációt tőzsdei indexekkel és jellemzően egyéb más befektetési termékkel sem. Vagyis tökéletesen használható fedezeti eszközként, márpedig egy körültekintően összeállított befektetési csomag elképzelhetetlen ilyen elem nélkül. Mindezek azt erősítik, hogy hiába változnak az idők, robbannak ki krízishelyzetek a világ valamely részén, esetleg terítik le a teljes nemzetközi gazdaságot, a történelem rendre azt bizonyítja, hogy az arany mit sem veszít fényéből, s újra és újra képes a vagyon megőrzésének szerepét betölteni. Ezt pedig a tudatosan építkező befektetőknek botorság lenne figyelmen kívül hagyniuk.