Az 1890-es évek elejére Louis Comfort Tiffany már bizonyította technikai tudását üvegművesként és elkezdett díszedényekkel kísérletezni. Inspirációi között az antik római üvegedények, az iszlám világ üvegei, Velence és Muránó „cristallói”, Bohémia színpompás üvegtermékei mellett −természetesen a legnagyobb mester− Émile Gallé voltak. Díszedényeinek, vázáinak elnevezését az ó-angol nyelvből vette: „fabrile” azaz kézzel készített. A jobb hangzás miatt 1894-ben
változtatta meg a máig ismert „favrile” kifejezésre.

Tiffany szecessziós díszváza

Formába fúvott és kézzel alakított, irizáló üveg. Kikiáltási ár: 900 000 forint

Tiffany és cége, ekkor még a Tiffany Glass Furnaces nevet viselte, a kezdetektől fogva hangsúlyozta termékei exkluzivitását és kiváló minőségét. Európai ügynöke az a műkereskedő Siegfried Bing volt, aki széles körben ismerté tette Európában a japán művészetet és fontos szerepe volt az art nouveau irányzatának népszerűsítésében. Az akkori divatnak és az igényeknek megfelelően sokkal több sárgás-arany tónusú tárgy került ki a gyár falai közül, mint kék, ezért igazi ritkaságnak számít a műkereskedelemben ez a korai, kékesen irizáló díszváza.
A budapesti Iparművészeti Múzeum épülete az 1896. évi milleniumi ünnépségekre készült el, Radisics Jenő a múzeum akkori igazgatója
nagyszabású bemutatókkal és kiállításokkal készült. 1898 tavaszán nyitották meg a Modern Művészet című kiállítást, amelyen Tiffany 27 darabos kollekcióval képviselte magát. Radisics elégedetlen volt, hogy a kollekciót Bécsben is bemutatták, ezért még rendelt 23 darabot közvetlenül Párizsból, Bingtől. Az impozáns, 50 darabos gyűjtemény mai napig a múzeum tulajdona, ugyanis Tiffany a kiállítás után az egész kollekciót a budapesti Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta. Hasonló kvalitású darabokat őríz még a Victoria and Albert Múzeum Londonban, illetve a Metropolitan Múzeum New Yorkban.

tovább az aukcióra