„Az igazi Vaszary most lép a közönség elé, harsogó színeivel pogány életörömöt, győzedelmes hedonizmust és féktelen szabadságot hirdet. Nincsen festő, aki ma hozzá hasonló művésze lenne a színnek.” Vaszary János: Fürdőző nők című képére május 17-én licitálhatnak a 79. Művészeti aukción.
Az aktfestészet a művészi felkészültség és találékonyság, valamint a technikai tudás egyik legfontosabb fokmérője volt az évszázadok során. Nem kivétel ez alól a magyar festészet és szobrászat története sem, melynek egyik legnagyobb seregszemléjét az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat rendezte meg 1925–1926 fordulóján. A kiállítás közel 450 aktos műtárgyat sorakoztatott fel, festményeket, grafikákat és szoborműveket egyaránt. A tárlatot reprezentatív kiállítású album is kísérte a Művészet című folyóirat kiadásában, melyben a legtöbb művész egy-két alkotással szerepelt. Kivételt képezett ez alól öt festő és két szobrász, akik az aktfestészet vagy -mintázás terén a legnagyobb művészi teljesítményt nyújtották korábban. A szobrászok közül Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pásztor János, a festők közül pedig Csók István, Ferenczy Károly, Lotz Károly, Székely Bertalan és Vaszary János szerepelt öt vagy annál több művével. Vaszarytól a kiállításra tizenkettő, a díszalbumba pedig hat aktképét válogatták be. Rabinovszky Márius a következőképp méltatta ekkor Vaszary aktfestészetét: „Buja színeinek záporát geometrikus formába zárja, az érzéki szépet az extázisig fokozza, de meg is köti.”
tovább a TELJES TANULMÁNYRA