Egy gyűjtemény sohasem tekinthető néhány műalkotás véletlenszerű halmazának. Egyedi és sajátos szempontok alapján szerveződik egységbe, ezer szállal kötődve az azt megálmodó és létrehozó műbarát szellemiségéhez és egyéniségéhez. Csak így képes betölteni társadalmi szerepét: egy kor, egy világlátás tökéletes lenyomatának bemutatását. A gyűjtés, mint a polgári önreprezentáció egyik lehetséges formája, a 19. század végén jelent meg Magyarországon. Szemben az arisztokrácia, jellemzően saját történelmi gyökereit bemutató gyakorlatával, egy olyan újfajta gyűjtői szemlélet erősödött meg hazánkban, melynek központjába a nagy- és középpolgárság értékrendjének megfelelően a „self-made man” szabad, független, önerőből érvényesülni képes vonásai kerültek. Ezek a gyűjtemények a teremtés művészi aktusával állítják párhuzamba az önállóan és előjogok nélkül boldogulni képes polgárt. Ahogy azonban a magán- és a közszféra is markánsan elválik a polgári értékrendben, úgy a mecénás is éles határt húzott a művészet és a valóság közé. A polgár kollekciója a magánszféra részeként intézményesült, mely személyes értékrendjét – legyen az értékteremtés vagy egyfajta szellemi ellenállás – volt hivatott tolmácsolni, képviselni és bizonyos mértékig szimbolizálni a társadalmon belül.

Balra: Gerlóczy Gedeon legendás Galamb utcai lakása a Csontváry-hagyatékkal (Fotó: Urbán Tamás, Fortepan), jobbra: Gerlóczy Gedeon

Gerlóczy Gedeon a polgári értékrend megerősödésnek, a modern Magyarország születésének és egyszersmind a főváros fejlődésének legdinamikusabb időszakában született. Családját az ősök és a múlt iránti tisztelet, valamint a belülről fakadó, eredendő művészeti érdeklődés hatotta át, így nem meglepő, hogy ifjú diákként is a képzőművészet, a művészettörténet, a művészetelmélet és az építészet mentén haladt életpályája. Saját gyűjteményét már müncheni egyetemi évei alatt megalapozta, melynek kiindulópontját a nagyszülői örökség képezhette. Kifinomult kvalitásérzéke az ország talán legnagyobb mecénása, Nemes Marcell figyelmét is felkeltette, aki felajánlotta Gerlóczy számára a New Yorkban létesíteni kívánt galériájának vezetését. Az ifjú azonban nem élt a kecsegtető ajánlattal, hanem rövidesen hazatért Magyarországra, hogy építészi hivatásának szentelje idejét. Idehaza a két világháború közötti modern építészet egyik meghatározó alakjává vált. Különösen a korszerű kórháztervezés szakértőjeként, valamint a Képzőművészeti Főiskola építészettörténet-tanáraként szerzett elismerést. Huszonnégy éves korában, különös ihletettségtől vezérelve, megmentette Csontváry Kosztka Tivadar pusztulásra ítélt festői hagyatékát, hogy aztán több mint ötvenöt éven keresztül küzdjön a képek fennmaradásáért, elismertetéséért és azok méltó múzeumi elhelyezéséért. Csontváry-gyűjteménye mellett figyelemre méltó volt angol, német, francia és olasz mesterek alkotásaiból álló képzőművészeti kollekciója, valamint kimagasló kvalitássokkal bírt keleti szőnyeggyűjteménye is.

Claude Lorrain jelzéssel, XVIII. század vége. Táj pásztorokkal. Akvarell, tus, papír, 19 × 28,5 cm. Jelezve balra lent: Claude Lorrain. Kikiáltási ára: 240 000 Ft

Gerlóczy Gedeon gyűjteményének alapját a családi örökség képezte. Famíliájának tagjai mindig is elkötelezett hívei voltak a művészet és a kultúra támogatásának.[iii] Nagyapjának, Gerlóczy Károlynak alpolgármesterként elévülhetetlen érdemei voltak többek között a Budapesti Történeti Múzeum – az egykori Fővárosi Múzeum – megalapításában. Édesapja, Gerlóczy Zsigmond orvosprofesszor pedig kollégájának és barátjának tudhatta Európa egyik leghíresebb metszet- és grafikagyűjtőjét, dr. Elischer Gyulát, akinek lenyűgöző Dürer- és Rembrandt-metszeteket tartalmazó kollekcióját később a Szépművészeti Múzeum szerezte meg. Nem véletlen, hogy Gerlóczy Gedeon érdeklődése a képzőművészet és a műgyűjtés iránt korán jelentkezett. A Csontváry-hagyatékon túl – a korabeli családi leltárak tanúsága szerint – komoly grafikai, festészeti és iparművészeti anyaggal rendelkezett. Ma már nem egyértelműen megállapítható, hogy mely darabok képezték a család gyűjteményét, az viszont valószínűsíthető, hogy a legkiemelkedőbb alkotásokkal maga a kiváló ízlésű, művelt építész gazdagította kollekcióját. Sajnos mára ezeknek a műalkotásoknak a nagy része megsemmisült vagy elveszett. Csupán a grafikai gyűjtemény néhány darabja vészelte át a második világháborút.

Nicolas Poussin (1594 – 1665) követője, XVIII. század eleje. Bacchus és Ariadne diadalmenete. Tus, papír, 23,1 × 33,6 cm. Jelzés nélkül. VÉDETT Kikiáltási ára: 480 000 Ft

A fennmaradt leltárjegyzékekből jól rekonstruálható, hogy Gerlóczy grafikai anyaga figyelemreméltó művekkel büszkélkedhetett. A kor más neves gyűjteményeihez hasonlóan művészettörténeti iskolák és korszakok szerint összeállított kollekciónak a 16–18. századi itáliai művek képezték a gerincét. Tintoretto, Sebastiano Ricci, Giovanni Romanelli, Carlo Maratta stb. rajzai mellett megtalálhatóak voltak benne 16. századi olasz metszetek is. A gyűjtemény másik súlypontját a régi és modern francia grafikák alkották. Claude Lorrain, Charles Vernet lapjain túl több 18. századi francia metsző, valamint a modern francia művészet legnagyobb alakjainak (Cézanne, Jules Dupré, Toulouse-Lautrec, Fantin Latour, Daumier vagy éppen Chagall) egy-egy rajza, illetve sokszorosított grafikája gazdagította az anyagot. S bár – a leltárak szerint – a német és osztrák iskola kisebb és kevésbé jelentős alkotókkal bírt a gyűjteményben, még így is megtalálható volt abban egy Gustav Klimt-rajz, melyre nagy büszkeséggel tekintett az építész. A rajzokhoz hasonlóan a metszetek is iskolák, illetve korszakok szerint voltak rendszerezve az anyagban, melyben a korai, 16. századi itáliai és németalföldi rézmetszetek (Lafreri, Sadeler stb.) mellett érdekes francia lapok, valamint a 20. század elején nagy népszerűségnek örvendő angol mezzotintók is fellelhetőek voltak.

Claude Lorrain jelzéssel, XVIII. század vége. Táj pásztorokkal. Akvarell, tus, papír, 19 × 28,5 cm. Jelezve balra lent: Claude Lorrain. Kikiáltási ára: 240 000 Ft

Bár a második világháború Gerlóczy grafikai kollekcióját sem kímélte, mégis annak jelenlegi állapotából és a most árverésre kerülő műtárgyak színvonalából tökéletesen kiolvasható egy különleges család több generációjának polgári szellemisége és kifogástalan ízlésvilága.

Gerlóczy Gábor és Almási György

Az aukciós kiállítás november 27. és december 5. között tekinthető meg a BÁV Aukciósházban (1052 Budapest, Bécsi utca 1.). Az árverést december 7-8-án rendezzük meg a MOM Kulturális Központban, ahol az érdeklődők személyesen és online is licitálhatnak az axioart.com oldalon. Az árverésre vételi és telefonos megbízás is leadható a BÁV Aukciósházban vagy az aukcio@bav.hu email címen.

TOVÁBB AZ AUKCIÓRA