Egy darabka történelmet, a magyar koronázási palást töredékét árverezi a BÁV

Aukció
A luxusékszerek, óracsodák, műtárgyak és festmények mellett igazi történelmi kuriózumra, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára is licitálhatnak az árveréseinek 100. évfordulóját ünneplő BÁV Centenáriumi aukcióján.

A 11. századból származó koronázási palást eredeti darabja június 22-én, a Centenáriumi aukció első napján kerül kalapács alá. Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által adományozott miseruhából készült palást az évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták. Mivel innen csak évekkel később, igen rossz állapotban került elő, Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat végeztek raja. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde a palást átalakítása során kivett kisméretű arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot megőrizte. A történelmi ereklyére 1,8 millió forinttól licitálhatnak az érdeklődők.

Az árverésre kerülő koronázási palást darabja és a hozzá tartozó dokumentáció

Az első királytól az utolsóig

A palást a koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabja. Az alapjául szolgáló gazdagon hímzett miseruhát 1031-ben, Szent István király és Gizella királyné készíttette és adományozta a székesfehérvári Szűz-Mária egyháznak. A palásthoz felhasznált selyem miseruha aranyfonállal gazdagon hímzett, bonyolult mintáját valószínűleg a királyi udvar egyik nagytudású papja tervezte, és a hagyomány szerint Gizella királyné maga hímezte a veszprémvölgyi apácákkal.

Koronázási palást, Magyar Nemzeti Múzeum, fotó: Szelényi Károly

A palást mintájának középpontjában Szent István és Gizella királyné állnak, kettejük között egy ifjú, feltehetően Imre herceg, mellképe látható. Körülöttük angyalokkal övezett Krisztus-ábrázolások, Szűz Mária, próféták, apostolok és vértanúk foglalnak helyet. A kutatók szerint a palást, hasonlóan II. Henrik csillagpalástjához, kozmikus világábrázolás, a mennyei birodalommal együtt a földi társadalom ideálképe.

A feljegyzések szerint a palástot II. András viselte először, majd egészen a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. A koronázási palástot jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzik.

IV. Károly a koronázási palástban

A palást viszontagságai

A palástot a koronázások előtt többször is átalakították, javították. 1849-ben, a szabadságharc bukását követően, a palástot a többi koronázási jelvénnyel együtt egy ládába zárva elásták, és csak 1853-ban került elő ismét. A kívül-belül megrozsdásodott vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, amely teljesen átázott és kifakult. Emiatt 1867-ben, Ferenc József koronázását megelőzően, jelentős javításokat, restaurálásokat kellett elvégezni rajta, hogy ismét betölthesse eredeti funkcióját.

A munkával Klein Lujza pesti aranyhímzőt bízták meg, aki segédeivel, köztük Szentey Sándorral lehelt új életet a megviselt palástba. Az egész palástot megerősítették és egy jellegzetes, lila színű selyemszövettel bélelték. Ez a szövet szolgál alapul a most árverésre kerülő palásttöredéknek is. A palást javítása során a munkálatokkal megbízott mesterek a gallér lila selyemszövet bélése alá bevarrtak egy papírba csomagolt, préselt négylevelű lóherét is. Az egyikük, Szentey Sándor a még vezetéknevét is ráhímezze Szent János apostol lába mellé a palástra. Ő volt az, aki az átalakítás során a keresztpántból kivett kisméretű, mindössze 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot megőrizte. A palástdarabot a restaurálás jegyzeteivel együtt halála után egy pénztárcába zárva a családja, majd azok leszármazottai generációkon keresztül megőrizték.

Szentesy Sándor jegyzetei a koronázási palást restaurálásáról, jobbra Szentey Sándor szabómester Ödön fiával 1867-ben

Az aukcióra kerülő aranyszálakkal hímzett és igazgyöngyökkel díszített történeti ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg. Az anyagvizsgálat, a technikai eljárások és a történeti körülmények alapján kétségtelen, hogy az a koronázási palást eredeti darabja, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét.

Töredék a magyar koronázási palástból három igazgyönggyel. Alapszövet: selyemsamit, Bizánc (?); hímzés: Regensburg vagy Dél-Itália (?), 11. század első fele (?), VÉDETT. Kikiáltási ára: 1.800.000 Ft

Aki tehát június 22-én, a BÁV ünnepi árverésén erre a különleges tárgyra licitál, bizonyítottan a magyar történelem egy kis darabjához juthat hozzá. A palástról készített bővebb tanulmányt elolvashatja a katalógusban, vagy lementheti pdf-ben ide kattintva.

TOVÁBB A CENTENÁRIUMI AUKCIÓRA