Kádár Béla: Cirkuszban

Aukció
Miután Kádár Béla átszelte az Óceánt, és az európai dimenziókat egy időre maga mögött hagyta, New York világváros felhőkarcolós dinamizmusa őt is magával ragadta. Alapvetően megújította festészetét.

Kádár Béla legsikeresebb időszaka Magyarországon az 1930-as évekhez kötődik. Az előző évtizedben a nemzetközi művészeti élet színterén működött.  Herwarth Walden berlini Der Sturm galériájában állandó kiállító volt, és a húszas évek végén Amerikában csoportos és egyéni kiállításokon szerepelt.

Világutazóként belekóstolt a nagyvárosi élet forgatagába, Berlin, New York kozmopolita levegője felfrissítette festészetét. Első sikereit a chagalli ihletésű falusi környezetben játszódó frappáns jeleneteivel aratta, ahol egyszerre alkalmazta a vásárfiák tarkaságát idéző harsány képi elemeket a modern stílusirányzatok újító formai megoldásaival. Talán éppen annak köszönhette a galériatulajdonos Walden kitartó rajongását a Sturm-művészek rangos táborában, hogy a nagyvárosi nyüzsgés őrjítő zajában a vidéki romantika andalító mesevilágával ajándékozta meg a modern képek iránt érdeklődőket. A metropolisz lüktetéséhez szokott városlakókat a falusi történetek nosztalgikus világába repítette.

Kádár Béla: Cirkuszban
Vegyes technika, papír, 70 × 50 cm, Kikiáltási ár: 12 millió forint

Miután Kádár Béla átszelte az Óceánt, és az európai dimenziókat egy időre maga mögött hagyta, New York világváros felhőkarcolós dinamizmusa őt is magával ragadta. Alapvetően megújította festészetét. Letisztította a formavilágát, nagyobb szerepet kapott a kompozíciókban a stilizált alakzatok dinamikus elrendezése. Tematikájában is közelebb került az urbánus életforma változatos színhelyeihez. Megérezte az art deco világ kényesen kifinomult miliőjét, amelybe a dekadens előkelőség éppúgy belefért, mint a bizarr érzékiség rejtett jelzései. A nagyvárosi polgárság szórakozni vágyó könnyed szabadossága, az éjszakai mulatók elvarázsolt orfeumhangulata vagy a cirkusz világának különleges atmoszférája gyakori festői téma volt a korszakban.

Aukciós képünk is a cirkuszi porondra invitálja a nézőt, a karcsú műlovarnő szilaj paripáján bravúrosan szeli a köröket előttünk. Kádár redukált képi eszközeivel csak jelzésszerűen utal a rivaldafényes műsorszám környezetére, neutrális háttér előtt jeleníti meg a női figurát. Mégis, a vágtató lovon egyensúlyozó nőalak hullámzó mozgása, a lendülettől repülő tüllfátylak lebegése, a félrebillentett fej és a kecsesen széttárt karok mintha mozgóképet varázsolnának elénk. A finom érzékenységgel megfestett vöröses ruha ékes díszítményei is a színpadi megjelenés különlegességére utalnak. A geometrikus alakzatok és a hullámzó vonalak játékos összhangja a kompozíció dinamikáját erősíti. Kádár Béla a modern festészet lényegére érzett rá, amikor kevés eszközzel, stilizált formákkal, vonalas gesztusokkal fogalmazta meg a dekoratív képi látványt. Virtuóz rajztudása biztos formaalakítást eredményezett, néhány vonallal összefogott karakteres alakzatai telitalálatként jellemeznek. Ugyanakkor tudatosan sematizálja az arcvonásokat, a kubista festészetből átvett profilvonallal érzékelteti a különböző nézőpontok együttes megjelenítését. A választékosan összehangolt színek franciás eleganciája a párizsi Bateau-Lavoir művésztársaságból ismert Marie Laurencin festményeit idézik. Kiválóan ötvözi az artisztikusan megfestett színes alakzatok áttetsző textúráit a hullámzó körvonalak lendületes ívelésével. A rá jellemző spriccelős festéstechnika és a szárazecset rutinos, pöttyözős technikája változatos felületi hatásokat eredményez. Az elegáns műlovarnő a húszas évek világvárosaiban formálódott új nőtípus megtestesítője. A Berlinben, New Yorkban és Nyugat-Európa metropoliszaiban otthonos Kádár Béla a nagyvárosi életforma izgalmas atmoszféráját idézi fel. Aukciós képünk a harmincas évek elején készült art deco hangulatú műveinek egy kivételesen finom, autentikus darabja, amely igényes kivitelezésével különleges figyelmet érdemel. A nemzetközi művészet porondján is kiválóan megállja a helyét.

tovább az aukcióra

Gergely Mariann

művészettörténész